Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 6. hétfő, Ivett, Frida

A Twilight saga titka

Kultúra   |   2009, június 8 - 17:20
Nyomtatóbarát változatSend by email

Bokor Pállal, az újbudai székhelyű Atlantic Press Kiadó igazgatójával a Steph című könyv megjelenése kapcsán beszélgettünk. Az augusztus 15-én megjelenő portrékönyv Stephenie Meyerről szól, arról az amerikai írónőről, aki a Twilight saga címen ismert sorozat meghökkentő világsikere mögött áll.

- Megjelenés előtt áll a Stephenie Meyer életéről, eddigi írói munkásságáról szóló könyv. Ezt is olyan sikerkönyvnek szánják, mint az Alkonyat-sorozat könyveit?

Miért ne? Az embereket vonzza a siker, és Meyer kivételesen érdekes személyiség. Mindenféle előjel és előzmény nélkül, teljesen váratlanul robbant be a világirodalomba, és lett író-sztár. A könyveit eddig 43 millió példányban adták el, a fiatalok milliói rajonganak érte és regényeiért.

Paul Michael Bush augusztus 15-én megjelenő könyve arról szól, hogyan válhatott egy középosztálybeli főállású családanya különösebb képzettség és előmunkák nélkül tinibálvánnyá.

- Meg lehet tudni ebből a könyvből, hogy mi a Twilight saga titka?

Igen, bár ez nem olyan titok, amelynek egyszavas vagy egymondatos magyarázata van. Ahhoz, hogy megértsük, mivel hódítanak a Twilight-könyvek, egy kis fantasy-ismeretre is szükség van. Ha tág értelemben vesszük, akkor a mesék, mítoszok, sagák is a fantasy irodalomba tartoznak a maguk különös lényeivel: manók, törpék, sárkányok, varázslók, különleges erejű és képességű figurák, amilyen Edward Cullen is, az Alkonyat-sorozat fiúhőse, aki ötször gyorsabban fut bármely földi halandónál, és képes egy kézzel megállítani egy teherautót.

A fantasyt mint irodalmi műfajt, a fantasztikus irodalom egyik stílusirányzatának tekintik. Fő jellemzője, hogy az írói fantázia által teremtett mitikus világban játszódik, de valósnak tűnő hősökkel. A reális és az irracionális ellentéte az, ami elcsábítja az olvasót, szinte elvarázsolja, a történet részesévé teszi.

De nézzük, mi a helyzet a vámpírokkal. A vérivó démon több nép kultúrájában is helyt kapott. Nevezhetjük kálinak, bluntának, mullónak, danfírnak, dakhanavarnak vagy vámpírnak. Lehet akár nő, akár férfi. De mindenképp az élő és a holt állapota között él, aki csak úgy tudja megőrizni a létét, ha vért iszik. A vámpírok tehát mindig érdekelték a különböző nációkat, legendáikban, meséikben nagy szerepet kaptak, de ezek kivétel nélkül gonoszak voltak.

- Meyer vámpírjai mások?

Igen, és ez a lényege a Meyer-jelenségnek. Stephenie Meyer vámpírjai "vegetáriánus vámpírok". Egy fogadalom következtében nem isznak embervért, a létfenntartásukhoz szükséges energiát a vadászataikon elejtett vadállatok vérével pótolják. Ez nem félelmet, sokkal inkább szimpátiát kelt a fiatalokban. De főként az, hogy egy halandó és egy vámpír között tiszta szerelem szövődik, ahol a vámpírfiúnak nem az a célja, hogy "elejtse" a megkívánt emberi lényt, hanem örül annak az érzésnek, amit a lány ad neki, amit átélhet. Talán ez vezetett a Twilight sikeréhez. Hiszen itt a szerelem egy ma kevéssé divatos felfogásáról van szó, arról a szerelemről, melynek nem a szex a lényege, hanem az érzelem.

De Meyer személye sem elhanyagolható ebben a történetben. Honlapján is látszik, hogy tisztelettel és empátiával bánik olvasóival. Világsikerű íróként sem vett fel sztár-allűröket, maradt az egyszerű háromgyermekes mormon családanya, aki mellesleg ír, mi több, egyre jobban ír. Újabb könyvei irodalmi színvonal tekintetében is felülmúlják az első két kötetet.

- Mi kell ahhoz, hogy egy könyv bestsellerré váljon?

Ma már kevés az, hogy egy könyv jó legyen vagy érdekes. Olyan nagy a könyvdömping, olyan sok címet kellene eladni, hogy remekművek sikkadhatnak el akár másodrangú művek miatt is. De a sikerhez mindenképpen kell, hogy a könyv tömegeket legyen képes megszólítani, és feltétlenül szükséges a jó marketing. Az ügyes marketingnek és a reklámnak sajnos döntő szerepe van abban, mi válik sikerkönyvvé. Konkrét példát is mondhatnék, de ezzel írókat, kiadókat sértenék meg. Így csupán a technikáról szólhatok. Ha az óriásplakátokon, a reklámokban, a médiumokban, a metrómegállókban szétharsognak egy könyvet, az olvasók egy idő után elhiszik, hogy az a mű zseniális, vagy legalábbis nagyon fontos, hiszen valakik sok pénzt költöttek a reklámozására. Ezért ne feledjük! A sikerkönyv nem azonos a remekművel, még a jó könyvvel sem mindig...

- Kiből, illetve mitől lesz valaki népszerű író?

A reklámnak itt is nagy szerepe van. Középszerűen író, de a médiából ismert arcok bármit írhatnak, az eladható. A celebek által írt, vagy a celebekről szóló könyvek többnyire eladhatók. Az emberek kíváncsiak arra a világra, amelyben élnek. Aztán vannak azok az írók, akik minden alkalommal a világot váltják meg bölcselkedésükkel. Őket is úgy kapkodják, mint az idegcsillapító tablettákat. Van egy másik szerzőtípus. Ők azok, akik minden témához "értenek", minden témáról van mondanivalójuk. Lehet, hogy a könyveik felszínesek, lehet, hogy egy témát sem képesek mélységében bemutatni. Ennek ellenére, a jó marketingnek köszönhetően, sikeres íróknak számítanak. De nem feltétlenül jónak!

- Ezért döntött kiadója a "Csak a jó könyv!" szlogen mellett? Betartható egy ilyen ígéret az Ön által felvázolt könyvpiaci viszonyok között?

Kiadónk a szlogenjét komolyan gondolja. Nem az a célunk, hogy minél több könyvvel legyünk a piacon, hanem a színvonalra törekszünk. Az általunk kiadott írásoknál nem a divatos témán vagy külsőn van a hangsúly, hanem azon, hogy bármely műfajú könyvet adunk is ki, az legyen egyedi és színvonalas a maga nemében. Ezért választottuk a „Csak a jó könyv!”mottót, s minden könyvünket abban a tudatban választjuk ki és gondozzuk, hogy meg kell felelniük a magunk keltette magas várakozásnak.