Kevés hasonló iskola mondhatja el magáról, hogy előadását ezerháromszázan látják összesen, de a nagyszabású produkciónak van honnan táplálkoznia. A kelenvölgyi oktatási intézmény komoly színpadi múltra tekinthet vissza, melyet elsősorban az iskolát 1965–1980 között igazgató György Béla neve fémjelez. A direktor tehetségét és sokoldalúságát jellemezte, hogy maga írta a színdarabokat, színházcsináló munkájának mottójaként pedig azt emlegette: minden gyermek szerepeljen, minden szülő gyönyörködjön. A ‘90-es évek közepén újraéledt ez a szép hagyomány, a suli kétévente mindig egy új, nagyszabású darabbal állt elő. A színpadon megelevenedett már a Diótörő vagy István a király története, három év után pedig a Lúdas Matyira esett választásuk.
Fazekas Mihály elbeszélő költeménye igazi sikertörténet. Lúdas Matyi, aki többször is túljár a kapzsi és zsarnok földes úr, Döbrögi eszén, kezdetben nemcsak a kicsik, de a felnőttek szívét is megdobogtatta, hiszen a mű az elnyomás ellen emel szót, ezzel pedig saját koráról mond ítéletet. A történetből 1949-ben film született Soós Imre főszereplésével, az elsöprő siker pedig majd’ harminc évvel később Dargay Attila rajzfilmjével megismétlődött.
– Sokan nem is gondolnák, mennyi oktatási-nevelési értéket képvisel egy iskolai színdarab összeállítása – mesélte Benis Andrea igazgató az előkészületekről, aki szerint a diákok ezzel a tapasztalattal rengeteget fejlődhetnek. – Összegződik benne a tanórai és a szakköri munka egyaránt. A gyerekek szereplés közben egyszerre tanulnak énekelni, táncolni, szöveget mondani, hangsúlyozni és hangszeren játszani. De a nevelés szempontjából a legfontosabb, hogy megtanulnak csapatban dolgozni, egymásra odafigyelni, alkalmazkodni, de fejlődik a koncentrációs készségük, kreativitásuk és önfegyelemre is nevel – magyarázta az igazgatónő. Az intézmény ráadásul már a színdarab előtt is változatos fejlesztő játékokba vonta be a tanulókat. A színdarabot diákpályázat előzte meg, melyre a nebulók az igazságkeresésről írtak történeteket, illusztrációkat készítettek, totóztak és dekorációként életnagyságú libákat készítettek.
(T. D.)
