Koncert a Bűnmegelőzési Klubban

Művészként jött a volt kollégák és az érdeklődők közé, de tagadhatatlanul otthon volt közöttük, hiszen nem megtagadta korábbi karrierjét, hanem egy művészi pályán folytatva azt, inkább számot adott volt kollégáinak és persze a valamennyi jelenlévőnek is, hogyan harcol a zenével is a bűn világa ellen. Ha valaki viszont csak a nyugalmazott dandártábornok hangja miatt- egy helyi Komáromi koncertre jött volna el - az sem csalódhatott, mert akár a zenét is tekinthettük a fő attrakciónak, amelyet csak a zenei élmény aláfestésére a közös öröm fokozására egészített ki egy-egy vallomással a rendőrtiszti karrierjéből. Igen, mert már zenész, vagy "rendőr", de másképp, úgy, mint előadóművész. Igaz a zenével is csak jobb formába hozta más képességeit, például november 29-én konkrétan a verbalitást, és karrierjéből csak azt emelte ki, ami egy művészi életút számára valami eredetiséggel valami magasabb egészben való szemlélettel, a Művészettel határos. Egyet azonban, nem árult el, miért nem egyeztethető össze már a közbiztonsági-rendőri munka és a zene egy időben, bár a kérdést költőileg ő maga fogalmazta meg. Mégis akik ott voltunk, rájöhettünk hamar, ha csak kevéssé ismertük eddig Komáromit. Számára teljes értékű karrier lett az előadóművészi, számára minden az előadóművészet körüli varázslat, az elbűvölés, és ez is hat, mert az emberben lévő jó erőket hívja segítségül a sötét, alantas erőkkel szemben. A volt kollégák szép számmal jelen voltak a koncerten. Az érdeklődő civil közönség, - dr. Kovács Sándortól, a Közbiztonsági és a Bűnmegelőzési Centrum, illetve az Újbuda Közterület-felügyelet igazgatójától mindenkiről megtudhatta, kicsoda, még Komáromi közeli munkatársát is megismerhette. Ahogy az eddigiek során, úgy ezen a délutánon is persze a bűnmegelőzés került napirendre. Még Komáromi életútját is megismerhette a kíváncsi közönség. Komáromi saját élettörténetét rövid kis jelenetekben villantotta fel, de mégis egészet kapott a publikum. Elmondta, kicsit minden egy irányba mutatott, erősáramú szakközépiskolába és villamosmérnöki karra is járt, hogy az elektromos gitár működését minél jobban megérthesse. Persze ez csak egy vicc, de ezek az előtanulmányok elegendőek voltak, hogy hamarosan átnyergeljen a rendőrséghez, ahol alhadnagyi beosztással kezdhette karrierjét. Persze már a zene is jelen volt az életében, diákzenekarban játszott, amelyben neves külföldi rock előadóktól - az Uriah Heeptől vagy a Led Zeppelintől - adott elő számokat. Rendőrként az összes rendfokozatot viselte- a ma már nem létező alhadnagyi rendfokozattól egészen a dandártábornoki rangig. Kiderült, hogy tulajdonképpen ő maga volt a legmagasabb rangú ex rendőr a Bűnmegelőzési Klub társaságában. Ohm törvénye helyett a Bűntető törvénykönyvvel kellett megismerkednie, ami nem esett nehezére, sőt számos iskolát is látogatott karrierje során, ahol a rendőri munkával ismerkedhetett. Magyar tanintézményeket, beleértve a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet is, és külföldi tanintézeteket is, úgy, mint az FBI Akadémiát vagy a német rendőrfőiskolát. A munka mellett a zene töltötte ki életét, mégis a zenei sikerek mellett nem maradt el a szakmai előrelépés sem, vagy talán inkább ez maradt még hosszabb ideig a jelentősebb. 32 éves korábban már kerületi kapitány lett. A rendszerváltás idején a polgárőrségek létrehozásában bábáskodott, az egyik ősintézmény, a Nagytétényi Védegylet létrehozásában Zsombor Györggyel. Később elméleti munkásságot fejtett ki, az önkormányzat és a rendőrség együttműködési kereteit taglalta számos tanulmányban, amelyekben máig ható elveket fogalmazott meg. Később Pest megyei rendőrfőkapitány lett, és végül a Belügyminisztérium sajtófőnöke. Jelenleg könyvkiadót vezet és elsősorban az előadó művészetnek szenteli az életét. A www.komaromipisti.hu weboldalon követhetik az érdeklődők nyomon, mikor és hol lép fel önálló előadói esttel. Természetesen ez november végi dátum is szerepelt a jelzett turnésorozatban. A bűnmegelőzés mai napig jelen van az életében és ezt Komáromi István zenével teszi. Ő maga idézte, a mondást, nem állíthatunk mindenki mellé rendőrt. De a cd-jét mindenki hallgathatja, tehetjük hozzá. És ha a zenéjét félretesszük, akkor is egy emberközpontú bűnmegelőzési koncepciót fogalmazott meg előadásában. 4 pilléren nyugszik szerinte a bűnmegelőzés. A négy pillér, a család, az iskola, a munkahely és a baráti kapcsolatok. És valóban, ezekkel nehéz vitatkozni. Ha megtartják ezek az embert, mert ő is tevékeny mindegyik relációban, mert még munkahelye is van, akkor olyan hatóerők segítik az embert, ami visszatart a bűnözés világától. Keresni a pozitív gyökereket, és nem a negatívumokra helyezni a hangsúlyt, ki vagy melyik csoport mikor követhet el bűnt és miért. Mert - őt idézve -, Lombroso a XVII. századi olasz börtönorvos bűnelkövetői genetikája mellé mérlegre tehetjük a modernebb szocializációs bűnelkövetői modelleket is, amelyek szerint tulajdonképpen mindenki lehet bűnöző, ha a környezeti hatás ezt erősíti. A vitát persze Komáromi Előadóművész Úr sem döntötte el. Igaz, megemlítette, hogy könyvkiadója még egy könyvet is megjelentetett, amely egy drogosok közé beköltöző újságíró riportregényét tartalmazza. A vita eldöntése helyett a pedagógia, a négy alappillér és a zene erejét hangsúlyozza. Főképpen azonban a zenéjét. Az állandóan mosolygó és vidám ex dandártábornoknak nem is volt a november végi, ünnepélyesebbre sikeredett együttléten szomorú nótája. Komáromi Pisti mindenben azt nézi, mi az, ami szép, és mi az, ami továbbvihető benne, hogy még szebb legyen. Zenés estje, a verbális mondanivaló és zene párosával olyan volt, mint egy szilveszteri lampionfüzér hosszú és színes lánca. Wihart-Kiss Tamás /Feltöltve: 2010.12.10./