Ötven évig egy gyönyörű gellérthegyi ház adott otthont Molnár-C. Pál festőművésznek és családjának, ahol a művész külön műteremben alkothatott. A ház hagyományait és képanyagát a festő unokája, Csillag Péter tartja fenn, aki egyedi hangulatú múzeumot varázsolt az egykori lakásból. Molnár-C. Pál munkái mellett a kiállítóhely Tavasz termében állandóan változó tárlatokat láthatunk, hiszen a helyiséget a múzeumigazgató arra nevezte ki, hogy kevéssé ismert családi hagyatékokat mutasson be. Ebben a hónapban a Nagy Sándor-ház anyagából válogatott, amelyet a Gödöllői Városi Múzeum a család szerepét átvállalva nagy gonddal őriz. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem művészettörténész hallgatói által berendezett kiállításon a látogató a művész számos olyan személyes tárgyával, bútorával találkozhat, melyek korábban nem kerültek közszemlére. Csillag Péter 2007-ben egy Szent István Bazilikában rendezett, XIX.- XX. századi figuratív festők munkáit felvonultató kiállításon figyelt fel Nagy Sándor: Kertem című művére, melynek különleges belső világa azonnal rabul ejtette a galéria vezetőjét.
Nagy Sándor (1869-1950) és Kriesch Laura (1879-1966) a magyar szecesszió jegyében álmodott merészet, amikor művésztársaikkal Gödöllőn telepedtek le. Laura bátyja, Körösfői Kriesch Aladár vezetésével kilépve a többségi társadalomból egy radikálisan új közösség alapjait fektették le, melynek határait a művésztelep kerítései jelentették. Olyan idealisztikus életeszményt követtek, amely mentén értékesebben, szebben lehet élni. Erős kötődéssel a családhoz, a természethez, és a misztikához az angol preraffaeliták és Tolsztoj elveinek nyomában jártak. Önellátó közösségként mindent maguknak termeltek meg, házat, szövőműhelyt építettek, földet műveltek, sőt még használati tárgyaikat is saját kezűleg készítették. Modern zenével, tánccal, reform táplálkozással, testedzéssel és természetesen művészettel múlatták idejüket, miközben a századelő idealista társadalomformáló eszméivel ismerkedtek. Nagy Sándor és Kriesch Laura az a fajta művészpár volt, akik életük minden mozzanatában művészek voltak. Alkotómunkájuk az iparművészettől a karikatúrákon, a falképeken át a könyvillusztrációkig minden területre kiterjedt.
A festőnek azonban rengeteg belső küzdelmet kellett átélnie azáltal, hogy ideálvilágukat a valóságban is megpróbálta megteremteni. A címbeli "gyermekszív" eszményekhez való ragaszkodását a "férfi lélek" földre kényszerítő erejének kellett feloldania. Nagy Sándort ideáinak keresése vonzotta Párizsba is, az erkölcstelen világváros megtapasztalása azonban óriási csalódást okozott számára. Az országban egyedülálló gödöllői szecesszió korszakára halála után Európában is felfigyeltek, a művész generációja ugyanis erdélyi kutatásainak eredményeként összekapcsolta a szecessziót a magyar történelmi motívumvilággal. A Molnár-C. Pál Műterem Múzeum az új kiállítás mellé kísérőprogramokat is kínál. Kirándulásokat szerveznek a gödöllői Nagy Sándor-házba; egy botanikus kert látogatással és nosztalgia borkóstolóval színesített gellérthegyi sétán pedig felfedezhetjük a hegy rejtett művészeti, építészeti kincseit.
(Az Újbuda TV képes beszámolóját hétfőn láthatják a tévében 18 órakor, és kedden itt az Interneten. - a szerk.)
|
|
|
|
|
|
