Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
február 24. péntek, Mátyás

Mitől gomba a Gomba?

Több olvasói észrevételt is kaptunk a Móricz Zsigmond téri műemlék kerengő, vagy pontosabban szolgáltató épület „legombázása” miatt. Többek szerint a jelző az egykori Moszkva, ma Széll Kálmán téri, 1972-ig állt kis épületet illeti, amely helyére a metró bejáratát emelték. Mások ennél messzebb mennek, hiszen volt a fővárosnak Pesten is gombája, méghozzá a Blaha Lujza téren, szökőkút formájában. Sokak szerint az az egyetlen és autentikus gomba. Az esztétika mellett a funkciója találkozási, tájékozódási pont volt.

A fővárosiak fantáziája ugyanakkor nem merült ki e két építmény legombázásában. A rendszerváltás után három kis bódét telepítettek a Móricz Zsigmond térre, amelyben hamburgert és gofrit árultak. Az épületek formája ugyancsak gombára hasonlított. Ráadásul a szolgáltatás éjjel-nappali volt, így a Közgáz pince klubjából hazatérő tivornyázó fiatalok rendszerint megálltak enni, és az épületeket szintúgy legombázták. A köznyelv leleményes, plasztikus a körtéri kerengővel kapcsolatban is. Már a ‘70-es évek közepétől vannak feljegyzések, hogy a ma műemlék védelem és felújítás alatt álló körtéri kerengőt gombaként jelezték, lapunk is többször foglalkozott vele. Alább egy régebbi számunkból olvashatnak kivonatot az épület történetéről, amelyet egyébként több internetes oldalon is olvashatnak – (a szerk.).

„A körtér a 20. századra a főváros egyik legforgalmasabb csomópontjává vált, a 19. század végén a tér csupán a Külső Fehérvári út kezdetét jelentette, és mindössze a BKVT (Budapesti Közúti Vaspálya Társaság) Kelenföldig közlekedő villamosa, valamint a BHÉV (Budapesti Helyiérdekű Vasút) Szent Gellért térről Budafokra tartó járata érintette.

Az 1910-es évek elején aztán hurokvágányrendszer létesült a tér akkori magja, a Szent Imre-szobor körül, és a közlekedéstervezők egyre több vonalat vezettek ki idáig. Olyan sokat, hogy rövidesen bővíteni kellett kapacitását. Az új – akkor Horthy Miklós térnek nevezett – közlekedési csomópontot 1942-ben adták át, és ekkor épült a gyűrű alakú „gombaépület” is. A korban új, szokatlan kialakítású létesítményt Schall József tervezte, a közepén álló kutat Szomor László szobrászművész díszítette nemzeti ihletésű domborművekkel. Az épület gyorsan Dél-Buda jellegzetességévé vált.

Az építmény köré vont hurokvágányrendszeren fordult a Budafok–Nagytétény és a Budafok–Budaörs–Törökbálint felé induló HÉV, illetve a forgalmitelepi villamos (belülről kifelé: nagytétényi HÉV, törökbálinti HÉV, albertfalvai villamos, belváros felé visszaforduló járatok). A létesítményben váróhelyiséget, szolgálati tartózkodót, üzleteket és áramátalakítót hoztak létre egykoron, amelyet a köznyelv kezdett el Gombának nevezni.”

LEGFRISSEBB
×