Albertfalva 2001-ben ünnepelte 182. születésnapját. Legöregebb iskolája 173, múzeuma pedig 21 éves lett abban az évben.
XIX – XX.század Albertfalvája fényképeken
A múzeum megalakulásakor, 1980-ban a gyűjtemény gyakorlatilag egyetlenegy fényképet sem tartalmazott Albertfalváról. A kutatás ekkor indult meg és a gyűjtés kiterjedt az egész területre.
Nehezítette a helyzetet, hogy amikor 1973-ban elkezdődött az albertfalvi Fő utca lebontása az új lakótelep felépítése céljából, nem készült felvétel a lebontandó házakról. Közel húsz év kellett ahhoz, hogy annyi kép összegyűljön, hogy egy összefüggő anyag kerekedhessék ki belőle.
Sikerült összegyűjteni 12 képeslapot, melyet az 1900-1940 közötti időkben adtak ki Albertfalváról. Egy lelkes albertfalvi őslakos készített néhány felvételt a lebontás előtt, melyet a múzeum rendelkezésére bocsátott.
Alberfalva önállósága
A ráckevei uradalom prefektusa 1819 március 1-én jelentette meg azt a hirdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár-felé vezető út mentén, annak két oldalán. Ekkor kezdődött meg a település kialakulása, ezt követően szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának.
Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé nőtte ki magát. Nagy Budapesthez 1950. január 1-vel csatolták.
Borgyűjtemény
A borgyűjtemény 32 ország 600-féle borát mutatja be. A 600 üveg bor mind más- és másfajta; zászlók jelzik az egyes országok borait. A gyűjtés 30 évvel ezelőtt kezdődött meg és tart napjainkig is. Albertfalva azon vidékek közé tartozik, ahol a XIX. század végéig intenzív szőlőtermelés folyt.
Repülőgépgyár, asztalosipar
Az első világháború kezdetétől fogva a Duna mentén - a budapesti Szent Gellért tértől egészen Érdig - létesültek a magyar repülés jelentős bázisai. Ezek közül legfontosabb volt az Első Magyar Repülőgépgyár és ennek szárazföldi- ill. vízi repülőtere Albertfalván, 1914 és 1926 között.
Albertfalva asztalosipara európai hírű volt, azaz faipari munkások bőven akadtak a vidéken. Albertfalván alakult meg az első asztalos céh a XIX. század közepe táján. (A céh ládája megtekinthető a múzeumban, melyet 1852-ben Strobl József asztalosipari műhelyében készítettek.)
A múzeumban számos faipari alkotás tekinthető meg.
Egyháztörténet
A település születésének közel 100. évében, az 1920-as évek elején nyílt lehetőség arra, hogy Budafoktól elválva egyházi viszonylatban is, önálló megoldásként iskolakápolnát hozzanak létre.
A második iskolai kápolna az 1930-ra elkészült földszintes, hat tantermes iskola tornatermében jött létre. A végleges megoldást az 1941-re elkészült templom jelentette.
Iskolatörténet
Albertfalván az első iskolával kapcsolatos feljegyzések 1828-ra nyúlnak vissza. Az ekkor létrejött iskola jogutódja a Petőfi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola lett, melyhez már múzeum is tartozott. Így az iskola 1977/78-as tanéve jubileumi év is volt, azaz a 170. évforduló.
Az iskolatörténeti kiállításokon, a kerek évfordulók alkalmával, a fentieken kívül egy-egy kiemelt téma kerül bemutatásra, az iskola életével kapcsolatosan.
http://pontmagazin.hu/helyszinek/albertfalvi-hely-es-iskolatorteneti-gyujtemeny/
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
