Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 30. szombat, Janka, Zsanett

25 éves a Csík zenekar

Kultúra   |   2013, március 23 - 12:56Nyomtatóbarát változatSend by email

A korábban a Muzsikás Együttesnek és most a Csík Zenekarnak odaítélt Kossuth-díj biztosnak látszó jele annak, hogy a színvonalas magyar népzene egyre nagyobb elismerést kap, vagy ahogy művelői mondják, az őt megillető hely felé ballag. A műfajok keverésével, könnyűzenei feldolgozásaikkal és a "tradicionális rocketno" megteremtésével a szélesebb közönség szívét is megnyerő Csík zenekar idén ünnepli 25 és jubileumát.

A Kecskeméten született Csík zenekar kezdetben főleg autentikus magyar népzenét muzsikát játszott, annak tiszta, erdélyi és kismagyarországi forrásából merítve. Koncertzenekarként az ezredfordulóra kezdett tekintélyessé válni; nem véletlen, hogy a 2000-es sydneyi nyári olimpiai játékok megnyitóján a magyar népzene egyik reprezentánsa lett. De ugyanabban az időben másfelé is kacsingatni kezdett. A kor falára című 2001-es albuma címadó számában például egy magyar palatkai dallamot úsztatott át szvingbe, azt kutatva, miként „boldogulna” egy régi magyar dallam az „újvilágban”.

Majd a 2005-ös Senki nem ért semmit albummal még nagyobbat épett. A felvidéki, békés megyei és erdélyi muzsikák mellett feldolgoztak három Kispál és a Borz-számot, valamint Lovasi András szövegével, énekével egy amerikai bluest is. Mégpedig oly módon, hogy azok éppúgy belesimultak a magyar népzenébe, mint a Csík zenekar hangvételébe. A magyar nép- és rockzene kapcsolata ezzel egy addig ismeretlen dimenzióba emelkedett: megszületett a „tradicionális rocketno”. Ez az új stílus a 2008-as Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen… albumon újabb ragyogó átiratokkal gyarapodott, sőt olyan népszerűvé tette a zenekart, amire a műfajában nem volt példa sosem.

A Most múlik pontosan című Quimby-szám feldolgozásából himnusz kerekedett, a mai napig immár tízmilliós rákattintással a YouTube-on. A 2011-es Lélekképek albumon a Suite című Lukács Miklós-darab ugyanakkor azt tanúsította, a népzenét nemcsak a könnyű-, hanem a komolyzenével is újszerű módon képesek ötvözni (a Vivace Kamarazenekar közreműködésével).

A Kossuth-díjról és a jubileumi tervekről a lemezeiket kiadó Fonóban számolt be újságíróknak a zenekar. 2012 augusztusában pályafutásuk újabb mérföldkövéhez értek. A Sziget fesztivál Nagyszínpadán tizenötezres közönség előtt léptek fel Szörényi Levente, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Kovács Kati, Kiss Tibor, Lovasi András és Ferenczi György társaságában.

A Csík zenekar Daloskönyve című projectjük olyan dalok feldolgozásait tartalmazta, amelyek a zenekar magánmitológiája és a magyar könnyűzene története szempontjából egyaránt fontosak, és amelyek így hidat teremtettek a műfaj különböző nemzedékei között is. Így érkezett el huszonöt éves jubileumához a Csík zenekar.

Természetesen a Művészetek Palotájában is hallhatók lesznek a „kötelező erejű” feldolgozásai, de a hangsúly ezúttal a zenekar „indíttatására”, a népzenéhez való kötődésére kerül. Míg korábban könnyűzenészeket hívtak, ezúttal a rájuk legnagyobb hatást gyakorló népzenészek közül kerülnek ki a vendégei.