60+ Médiaműhely: Boldog születésnapot, Löllbach Emma!

Az Új Iskola a változó politikai hatalom és társadalmi közeg időszakai alatt, valamint a két nagy korszakváltás, az I. és a II. Világháborút követő időben is megőrizte jellegében a legfontosabbat: a gyermekek életkorához igazított alkotó munkára és sokszínű tevékenységre épített 'boldog iskolát', melyben szabad teret engedett a tanulói személyiség autonóm fejlődésének. Másik törekvése útmutató lehet napjainkban is: sok szállal kapcsolódott elméletben és gyakorlatban is a külföldi, - főleg európai - reformpedagógia jeles képviselőihez, iskoláihoz és mindvégig igyekezett az újító törekvések áramában maradni. Nem egyszerűen felzárkózni akart, hanem lépést tartott az új módszerek kipróbálásában, adaptálásában, továbbfejlesztésében. Domokos Lászlóné és munkatársa, Blaskovich Edit nem csak az Új Iskola tanárai voltak, mindketten a genfi egyetem vendégtanáraként is dolgoztak. Baranyai Erzsébet pedig az amerikai reformegyetemek törekvéseit tanulmányozta, majd az iskola mellett működő Lélektani Laboratóriumot vezette és publikálta eredményeit. Az iskola működési elméletét megalapozó Nagy László könyveit külföldön is ismerték, méltatták. Néhány évig az iskolában tanított a filozófus-matematikus Dienes Valéria is - a mozgásművészet, az un.”orkesztika” magyar megteremtője. Az Európához tartozást az is jelezte, hogy a kapcsolat kétirányú volt: a külföldi kutatók folyamatos kapcsolatot tartottak az Új Iskolával, tudunk A. Ferriere, Spranger, Claparéde, Stern, Piaget látogatásáról, Bergson érdeklődéséről. A korszak híres pedagógiai egyénisége, E. Meumann több oldalt szentelt a magyar kísérleteknek, idézte Nagy László, Ranschburg Pál, Imre Sándor eredményeit. Az egykori intézmény pedagógiai eljárásainak folytatását láthatjuk napjaink kísérletező iskoláinak módszereiben, vagy a hagyományos iskolai keretek között. Példa erre a belső erőket megmozgató drámapedagógia, a közös feladatokkal kooperáló csoportmunka, a cselekvő-mozgásos idegennyelv-tanítás, a különböző alapfokú művészeti iskolák megjelenése. De fellelhetjük kezdetét a rajzos-képi szemléltetés-tanulásnak, a történelmi, vízuális modellezésnek is. Az iskola karitatív tevékenységre is nevelte a tanulókat: gyűjtöttek az erdélyi iskoláknak, a világháború áldozatainak, segítettek a parasztgazdaságokban, jótékonysági rendezvényeket tartottak, gyámolították a szegényeket. Az alapító-igazgató álma az volt, hogy az intézmény egykor majd gyakorlóiskolaként szolgálja a magyar tanítók képzését. Ez az álom napjainkban - ha nem is ilyen formában, de megvalósulni látszik. Az iskola és módszerei ma tananyagként szerepelnek - bár nem hangsúlyosan -, egyes képzőintézmények tananyagában. Sikerült az Új Iskola történetét rekonstruálni, a módszerekről a tanári publikációkat összegyűjteni, megjelentetni. Öt kis kötetben elfért. Igaz, ebben a rohanó világban egyre kevesebb esély van arra, hogy a napi munkában elfáradó pedagógusok ezeket tanulmányozzák, esetleg eredményesen használják - de legalább a könyvek megőrzik a múlt hagyományát. 2010-ben már egy szakdolgozat és egy doktori értekezés is született az iskola pedagógiai módszeréről. Milyen asszony volt Löllbach Emma? Gyermektelen. Egykor sok száz, mára egyre fogyatkozó tanítványa azonban ma is szeretettel emlékezik a csupa szív, derűs tanítóra, aki a boldog iskolát nemcsak megálmodta, hanem meg is alkotta. Vannak közöttük külföldi egyetemi tanárok, hazai kutatók, közgazdászok, akad matematikus és művész, írók és politikusok, szociális missziós, teológus, nyelvtanár, mérnök, táncművész. Jó alappal indultak! Kerületi vonatkozása is van Löllbach Emma történetének. Az intézmény fiókiskolája a Villányi út 1. sz. alatt működött - az emlékező, Dienes Gedeon szerint - az alapító-igazgató édesanyjának tulajdonában lévő házában. Ez hol lehetett? Amire a mesélő emlékezett, 'csodálatos kertje felnyúlt a Ménesi útig.' Másik újbudai vonatkozás: tanítványa volt az intézménynek a ma Franciaországban élő Lassusné Hadik Ilona, Hadik András huszárkapitány egyenes ági leszármazottja, aki a Kerepesi úti temetőben elhelyezett Új Iskola emléklaphoz elsőként küldött adományt. Domokosné Löllbach Emma 1966-ban Farkasréten elhelyezett sírjának bérleti idejét ugyanis nem hosszabbították meg 1991-ben. A tanítványok által összegyűjtött pénzből az emléklap Nagy László tanítóintézeti-igazgató, pedagógus-reformer sírjára került 2007-ben. Nemes tanítványi tett volt. Az egykori kis fiókiskolának nincs emléktáblája. Sokszor gyalog megyek a Móricz Zsigmond körtérig, szemlélgetem a házakat, elképzelem az akkori Budát. Találgatom, hol lehetett az a ház és kert? Vajon voltak, vannak még tanítványok, akik hajdan ott tanulták a betűvetést?