A Kulturális Örökség Napok keretében a Budapesti Műszaki Egyetem könyvtárának és kertjének, valamint könyvkötő műhelyének bemutatása, a Finn Nagykövetség épületének megtekintése, kétféle túra a Gellérthegyen: egy művészetkedvelőket váró körút a hírességek lakhelyének bemutatásával és egy másik barangolás a Szent Gellért szobor, a Citadella, Filozófusok kertje és környékének megtekintésével.
A gellérthegyi sétákhoz lenne kedvem, de a szemerkélő eső miatt inkább az egyetem könyvtárának programját választom, majd csatlakozom valamelyik túrázó csoporthoz - ha eláll az eső!
A Budafoki út 4. szám az egyetem oldalsó bejárata, hatalmas gesztenye- és juharfák közt kanyarog az út és pár lépés után megtalálom a Sóhajok hídjá -nak nevezett boltíves átjárót a két épülettömb között. Természetesen a baloldali nagy épületet választom - az ajtóban fiatalok terelgetik az érkezőket - máris egy hatalmas előadóban találom magam: már osztják a lapokat az angol és spanyol írásbeli vizsgához! Hoppá! Nem egészen erre gondoltam!
Kihátrálok és a szemközti épületszárnyhoz indulok: egy hölgy éppen most helyezi el a Kulturális Örökség Napok plakátjait. Biztos, ami biztos - elolvasom az aranytáblás ajtófeliratot: BME Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.
Megtaláltam!
Néhány korombeli hölgy várakozik - érdeklődésemre megerősítik: Igen, majd jön a könyvtáros. Addig az aulában nézelődöm. A kiállítási tárlókban Zielinski Szilárd lengyel származású mérnök - hídász, a vasbetonépítés első alkalmazójának élettörténete és relikviái találhatók, valamint a történelmi Magyarországon általa tervezett, megépített tárgyak. Van még mit tanulnom technikatörténetből és városismeretből!
Megérkezik a vezetőnk: Székely Ildikó könyvtáros.
Röviden elmondja a Pecz Samu mérnök által tervezett neogótikus épület történetét és bravúros tervezésének, megépítésének érdekes részleteit.
A műegyetemi professzor előzőleg az Országos Levéltár tervezésére kapott megbízást és több európai országban tanulmányozta a gyűjtemények raktározásának és kezelésének módját. (Nem véletlen, hogy a könyvtár épületének alaprajza egy templomra emlékeztet: ő volt a tervezője a Szilágyi Dezső téren található református templomnak is, amelynek parkjában mellszobra található.)
Vezetőnk elmondja és megmutatja a könyvtár részeit az aula közepén állva: jobbra helyezkedik el a 400m2 alapterületű olvasóterem, 230 olvasóhellyel, formatervezett asztali lámpákkal. Teteje csodálatos hálóboltozat, levélindával díszítve. Az ívközök 16.5m nagyságúak. Ez volt a kor legnagyobb ilyen építménye.
Másik érdekessége, hogy nem vasbeton szerkezettel készült, - mint abban a korban újnak számító technológia -, hanem a középkori boltozatos rendszert alkalmazták az építésnél. Ez ugyanis háromszor olcsóbb volt! Úgy tűnik, már akkor is voltak gondok az oktatási jellegű beruházások anyagi vonzatával! Sajnos, a Roth Miksa ablakműves tervezte színes üvegablakok a háborúban elpusztultak - most opálüveg pótolja ezeket.
A bejárattal szemben, az olvasószolgálati pultok mögött található a tűzbiztos vasajtóval záródó raktár - födémszerkezetének kialakításakor a tervező figyelembe vette a fűtéssel, világítással és szellőztetéssel járó problémákat és a tárolással kapcsolatos funkcionális elvárásokat is.
Balra kaptak helyet a munkaszobák, ma itt található a folyóirat-olvasó - ez egykor tanári szobaként funkcionált. A százéves bútorokat ma is használják.
Azután következett a séta: több száz métert tettünk meg az olvasószobától a raktáron keresztül a folyóirat-olvasóig! Megnéztük a régi raktár többezres katalóguscédulás dobozait, az öreg folyóiratok bekötött, kopott példányait, megsimogathattuk szemünkkel a kétszáz évesnél idősebb fóliánsokat. A legrégebbi, 5-600 éves könyveket védett helyen tartják.
A könyvek digitalizálása folyamatosan történik.
Átgyalogoltunk egy hosszú, fehér folyosón az egyetem parkja alatti hatalmas, új raktárba. Ez 1995-ben került átadásra. Bár az építész annak idején emelet-ráépítési lehetőséget hagyott a tervezésnél, ezt nem alkalmazták a mai városvédő szabványok miatt - a városképet rontaná a ráépítés! Így került sor a pincelabirintusra, itt már láthatjuk a modern könyvelhelyezés mai eszközeit: a kerekeken gördülő állványokat vízszintes mozgatással lehet megközelíteni.
Nincs szükség a polcok közötti helyre - a számok alapján azt a polcsort mozgatják csak, amelyre szükség van. Mi is kipróbáltuk - érdekes élmény volt egy szobányi könyvespolcot kormányozni a forgatható kerékkel!
Bejártuk az emeletes régi raktár szobáit is: mindenütt a célszerűség, a biztonság határozta meg az építőanyagokat, a világítást, a szigetelést. A dróthálós üvegpadozat ma is teljesíti feladatát: soha nem volt tűz a könyvtárban!
Visszatérve jó volt leülni a baloldalon található folyóirat-olvasóban - egyben gyönyörködni a százéves bútorokban, tárolókban -, lapozgathattuk a magyar és idegennyelvű műszaki és egyéb jellegű kiadványokat.
Szabadpolcain tematikus csoportokban, cím szerinti betűrendben több mint ezer műszaki szakfolyóirat, közlönyök, közismereti tárgyú kiadványok számai találhatók. Itt lehet olvasni a napi- és hetilapokat is - bár a fiatalság többnyire a másik olvasót használja!
Ismét rácsodálkozhatunk a technikai fejlődésre: ma közel 2700 szakfolyóirat érhető el elektronikus formában. Ezek a beiratkozott hallgatók számára ingyenesek, de az egyes cikkek nyomtatása díjköteles - ugyanitt másolható.
A könyvtár külön meglepetést is tartogatott látogatóinak - a beiratkozás a Kulturális Örökség Napján fél áron történt! Ezt a fiatalok is igénybe vehették, - előttem készítette fényképes beiratkozási kártyáját egy elsőéves építésznövendék. Lehet, hogy igazából közgazdásznak kellett volna mennie??
Újra bepillantva a különleges olvasóterembe, ezt a kedvezményt nem lehetett kihagyni.
Sosem gondoltam volna, hogy időskoromra a BME könyvtárának olvasója leszek!
A séta további helyszíneiről legközelebb számolok be.
|
|
|
|
|
|
