Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 20. szerda, Jolán

60+ Médiaműhely: 'Mindent a focinak köszönhetek'

Kultúra   |   2010, július 15 - 19:09
Nyomtatóbarát változatSend by email

Grosics Gyula 2000-ban lett kerületünk díszpolgára. Róla mindenki mindent tud, mindenkiben él egy kép - bevallom bennem is. Kissé félve mentem az interjúra. Mit fogok kérdezni, mi az, amit még nem mondott el eddig - ezek a gondolatok kavarogtak a fejemben.

Minden szorongásom elmúlt, amikor a szemébe néztem. Ennyi tűzzel, bátorítással rég találkoztam. Nyoma sem volt annak a szigorú tekintetnek, amit a tévéből láttam. Megkönnyebbültem. Köszönöm Neki a bizalmat.

A mai kisgyerekek többek közt labdarúgók akarnak lenni. Ön is így volt ezzel?

Dorogon közel laktunk a focipályához. Édesapámmal jártunk meccsekre. Édesanyám katolikus papnak szánt. Véletlenül lettem labdarúgó. Fociztam, mint minden gyerek, néztem a felnőtt csapat játékát. Akkoriban - 1939 vagy 1940 novemberében - készültek Komáromba. A honvédség nem engedte el a katonaidejüket töltő játékosokat. A csapat várt, de nem jöttek. Ekkor szólt nekem az edző.

Elmentem velük, ez volt az első meccsem a felnőttek között. 15 éves sem voltam még ekkor. Nagyon izgultam, a mai napig sem emlékszem semmire erről a mérkőzésről. Hazafelé csak arra tudtam gondolni, hogy mi lesz otthon.

Gondolom édesapja büszke volt Önre?

Nem éppen! Éjjel 11-re értünk haza. Édesapám kint várt már az utcán - tudtam baj lesz. Misére sem mentem, nem kértem engedélyt, csak elmentem. Egy pofon után közöltem, hogy a felnőtt csapattal voltam Komáromban és játszottam. Én voltam a kapus! Szegény apám azt hitte, hogy hazudok, és mentem magam. Ekkor kaptam a második pofont. Így kezdődött az én labdarúgó pályafutásom.

Grosics Gyula 1943-47-ig a Dorogi Bányász, 1947-50-ig a MATEOSZ SE, 1950-54-ig a Budapesti Honvéd SE labdarúgója volt. Ez alatt az időszak alatt 271 mérkőzésen védte csapatai kapuját. (Ifiként 1941-43 között a Dorogi AC játékosa volt)

Az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérme nagy kudarcnak számított, mindenki magyar győzelemmel számolt. Hogy élte meg ezt az időszakot?

Nem volt könnyű! Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádoltak, s kis híján a börtönben végeztem. 1954 novembere és 1955 decembere között kihallgatásokra 'jártam' az Andrássy útra.

(Amikor itt megnyílt a Terror Háza, a megnyitóra meghívtak. Nem bírtam végignézni, ki kellett jönnöm. Nagyon megviseltek az átélt emlékek.) Egy évre eltiltottak, de az eltiltást két évre felfüggesztették. Útlevelemet bevonták, nem lehettem a válogatott tagja sem. Tatabányára száműztek.

Nagyon szép és nehéz éveket töltöttem itt. A szeretet, amit a tatabányaiaktól kaptam, máig elkísér. Ingáztam Tatabánya és Budapest között. Ez az időszak a családomat is megviselte, kevés időm jutott rájuk. 1962-ig voltam a Tatabányai BSC játékosa.

Ebben az évben a VB-n játszott a válogatott Chilében, itt döntöttem úgy, hogy visszavonulok, miután kiderült, hogy nem jöhetek vissza Budapestre játszani.

Mindent a labdarúgásnak köszönhetek! Ha újra kezdhetném, akkor is ezt az utat választanám!

Hogy látja a mai labdarúgást? Az U20 sikerét, a DVSC BL szereplését?

Nagyon tehetségesek a 20 év alattiak. Sajnos gyakori, hogy egy fiatal tehetség beleszürkül a felnőtt csapatba. A sport sem független a környezetétől. Ma inkább oktatnak, és nem nevelnek.

Már a 6-7 éves gyerekekben is azt kell tudatosítani, hogy a focista tiszteli meg játékával a nézőt, és nem fordítva! Ne azt várják, hogy rögtön egy profi csapat tagjai legyenek.
A DVSC-n nagy nyomás volt. Még nem rendelkeztek elég rutinnal, amikor elkezdték a nemzetközi meccseket. Most jobban állnak ezen a téren.

Díszpolgárság, Újbuda?

Nagyon örültem az elismerésnek! Azt hiszem a díszpolgári oklevél nem csak nekem, hanem az Aranycsapatnak is szól. Én csak tettem a dolgomat.

A 'Grosics iskola' elsősei Gyulán megnyerték a bajnokságot. Meghívtak, és együtt fogjuk megünnepelni.

Grosics Gyulát direkt nem kérdeztem az Aranycsapatról. Kérdés nélkül búcsúzásként elmesélte, hogy két évvel ezelőtt Kínában járt. Nagyon meglepődött, hogy az ottani gyerekek név szerint felsorolták a játékosok neveit.

Sportolói, edzői munkásságát több díjjal ismerték el:
1952-ben az 'Év sportolója', 1959-ben az 'Év labdarúgója' lett. 1999 beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé, négyszer jelölték Aranylabdára. 1995-ben MOB olimpiai érdemrendet, 2008-ban 'Magyar Szabadságért' díjat és 2009-ben 'Prima Primissima' díjat kapott.

2008-ban felvette nevét a Budai Sport Általános Iskola. 2009-ben megalakult a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia.

Újbudán kívül Dorog és Tatabánya is díszpolgárai között tartja számon.

sztorma - 60+ Médiaműhely (2010. 07. 15.)

LEGFRISSEBB
×

kertek alatt – kiállításmegnyitó  

2019november2618:00

A Binaura(Nagy Ágoston és Samu Bence) hang-kép átjárások, algoritmikus módszerek és különböző folyamat alapú rendszerek kulturális és esztétikai hatását kutatja.