Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 15. szerda, Henrik, Roland

60+ Médiaműhely: Vannak még tabuk

Kultúra   |   2010, július 9 - 20:24
Nyomtatóbarát változatSend by email

Mészáros Márta forgatókönyvíró, filmrendező az egyetemes filmművészet gazdagításáért, valamint életművének elismeréseként 2009-ben lett kerületünk díszpolgára.

Legtöbbünknek, ha Mészáros Márta nevét halljuk a Napló filmek jutnak azonnal eszünkbe. Kevesen tudják, hogy a rendezőnő pályája kezdetén filmhíradókat, dokumentumfilmeket készített.

1968-ban rendezte első nagyjátékfilmjeit, a 'Holdudvar'-t és az 'Eltávozott nap'-ot.

Filmjei több díjat kaptak nemzetközi filmfesztiválokon:

az 'Örökbefogadás' 1975-ben Berlinben, a 'Kilenc hónap' 1977-ben Berlinben és Cannes-ban,

a 'Napló szerelmeimnek' 1984-ben Cannes-ban és 1987-ben Berlinben,

a 'A hetedik szoba' 1995-ben Velencében

A rendezőnő

1977-ben Balázs Béla díjat,

1990-ben Kossuth díjat és

2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét kapott.

Mészáros Mártával filmjeiről, a nők helyzetéről és kerületünk életéről beszélgettem.

Hogy érzi magát Újbudán?

1993-ban költöztem ide a kerületbe. Szeretek itt lakni. Sokat javult a környék rendezettsége. A közelünkben lévő parkot is nagyon szeretem, de azt már kevésbé, hogy időnként tönkreteszik! Eldobált sörösdobozok, kutyapiszok mindenütt. Nekem is van kutyám, nem vagyok kutyaellenes! 5-6 éve sokkal rosszabb volt a helyzet!

Nagyon várom a Bartók Béla út rendezését, az új kulturális negyedet.

Pár évvel ezelőtt tudtam meg, hogy édesapámnak - Mészáros László szobrászművésznek - itt a közelben volt a műterme.

1955-ben készítette az 'Albertfalvai történetek'-et.

Az Élet és Irodalomban olvastam Karinthy Ferenc riportját egy Albertfalván élő védőnőről. Megtetszett a téma és ebből lett a dokumentumfilm. Nem ment könnyen! A szegénységet, a gondokat nem szerették a filmvásznon viszontlátni.

Hogyan fogadta a közönség legutóbbi filmjét, az 'Utolsó jelentés Annáról'-t?

Eddig közel ötvenezren látták! Az ünnepségen, mikor átvettem a díszpolgári oklevelet is ezt vetítették. (Délelőtt 11-kor - senki nem ment el!)

A közönség részéről pozitív a visszajelzés. Erről az időszakról még mindig nem tudunk beszélni! A fiatalokat nagyon érdekli. Számos egyetemi klubban vetítik, meghívnak, és a film után jókat beszélgetünk. Külföldi filmfesztiválokra is meghívták.

Vetíteni fogják Moszkvában, Chicagóban és Indiában is.

A kritika viszont vegyesen fogadta. A varázsolt realizmus a filmekben megszűnt! Inkább pesszimista hangulatú filmek vannak!

A női filmrendezők helyzete hogyan változott az évek során?

Még mindig nem veszik komolyan a női filmrendezőket! A kritikusok szemében, életmű tekintetében még mindig a férfiak vannak előnyben. Sok fiatal tehetséges rendezőnő készít filmeket. Goda Krisztina, Kocsis Ágnes és Groó Diana egy-egy filmjét többre tartom, mint a férfiak filmjeit.

Kirgízia?

Addig nem mentem vissza, amíg az igazat nem lehetett elmondani. Nagy sikere volt a 'Napló' filmeknek. Két éve voltam ott utoljára. Biskekben utca van elnevezve édesapámról. Az itt lévő gimnázium tanulói megkerestek, hogy többet tudjanak meg róla. A 100 éves évfordulóra egy nagy kiállítást rendeztek munkáiból. A kirgizek bátrak, mernek szembeszállni a hatalommal. Rokon népnek tekintik a magyarokat. Csodálatos ország és nép.

A 'Hanna Wende' film elkészítése terv marad vagy elkészül majd?

Ez egy drága film lett volna. A XX. századi Magyarországon, Németországban és Oroszországban játszódik a film cselekménye. Nincs már erőm küzdeni! Történelmi filmet már nem, de egy mai témájú filmet még szeretnék készíteni. Nőkről, barátságról, szerelemről szólót. Hanna Wende élettörténete szorosan összefonódott a keserű-gyönyörű XX. század nagy történelmi eseményeivel. Előbb bábjátékosként járja a német országutakat, aztán Brecht színházának színésznőjeként - férjével együtt - menekülnie kell. A második világháború már a Szovjetunióban éri, az ötvenes éveket pedig férje hazájában, Magyarországon éli meg.

LEGFRISSEBB
×