A Képviselő-testület 2013. november 21-i ülésén tárgyalta a címben szereplő napirendi pontot, melynek Ön volt az előterjesztője. Miért készítette el ezt az előterjesztést? A Képviselő-testület a 2012. október 18-án tartott rendes ülésén „A magyar nyelvért” emlékdíj alapítása című előterjesztésemet egyhangúlag elfogadta, így a Kerület Napján, 2012. november 11-én, ünnepélyesen aláírtuk a díj alapításáról szóló szándéknyilatkozatot és az országos felhívást. Úgy gondoltam, hogy egy év elteltével érdemes visszatekinteni, hogy mi történt. A visszatekintés előtt kérem, röviden ismertesse, hogy mi az emlékdíj célja. Az emlékdíj család támogatja a magyar nyelv megmaradását a sikeres diákok támogatásával, biztosítja a nagy tiszteletnek örvendő egykori tanárok, vagy országos hírű személyiségek emlékének megőrzését, a tehetséggondozás eszköze a magyar nyelv területén és igazán tartalmas kapcsolatot biztosít az adományozó önkormányzat és a támogatott önkormányzat és iskolák között. Évente kik nyerhetik el az emlékdíjat? Az emlékdíjakat minden évben azok a végzős diákok kaphatják, akik általános iskolai tanulmányaik során kimagasló eredményt érnek el a magyar nyelv tanulásában és művelésében, valamint tanulmányaikat gimnáziumban vagy középiskolában kívánják folytatni. Az emlékdíjakat az adott iskola tantestülete ítéli oda a magyartanárok javaslatára és azok az adott iskola tanévzáró ünnepélyén kerülnek átadásra. Hogyan fogadták az emlékdíjat testvértelepüléseink? A felajánlott emlékdíjat mind az öt testvértelepülésünk nagy örömmel fogadta és elfogadó nyilatkozatukban megadták a település által választott személyt is, akiknek emlékét a díj őrizni fogja. Adán Szarvas Gábort, a magyar nyelvművelés megteremtőjét, Benén Horváth Lászlót, nagy tiszteletnek örvendő egykori tanárukat, Kézdiszentléleken Benedek Eleket, a nagy mesemondót, Marosvásárhelyen Sütő Andrást, a közismert írót és Nádszegen Almási Máriát, nagy tiszteletnek örvendő egykori tanárukat választották. 2013 elején minden testvértelepülésünknek megküldtük A3-as méretben befóliázva az adott településre vonatkozó felhívást, amit minden iskolában kifüggesztettek, hogy a diákok lássák, milyen új lehetőséget kaptak. Hogyan történt az emlékdíjak átadása? A díjakat az évzáró ünnepélyen adtuk át, rövid beszéd kíséretében, és mindenhol kihangsúlyoztuk Benedek Elek gondolatát, amit az emlékdíj mottójául választottam. Mottó: „Az állam nyelvét meg kell tanulni, és édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejteni!” A nyertesek mindenhol a díjjal járó összeg mellett kaptak egy emléklapot, amelyeket az alapító önkormányzatunk képviselőin kívül aláírtak az adott iskola igazgatói és a nyertesek magyartanárai. Azt terveztem, hogy, mint az emlékdíj kezdeményezője, mindenhol én adom át az emlékdíjat, de végül ez csak részben sikerült. Én adtam át Benén, Adán, Marosvásárhelyen a Bólyai Líceumban és Nádszegen. Marosvásárhelyen a 2. sz. iskolában és Kézdiszentléleken Szabó András képviselőtársam helyettesített. Különösen felemelő érzés volt az emlékdíjat átadni a Bólyai Líceum ódón falai között. Mi lett az országos felhívás hatása? Felhívásunkhoz eddig Budapest IX. és XX. Kerülete, Pusztaszabolcs és Mezőkövesd csatlakozott és alapított hasonló „A magyar nyelvért” díjakat, Budapest IX. kerülete Beregszászon, Királyhelmecen, Magyarkanizsán és Sepsiszentgyörgyön, Budapest XX. Kerülete Székelykeresztúron és Bölönben, Pusztaszabolcs Kisiratoson és Mezőkövesd Kézdivásárhelyen. Ezt szép eredménynek tartom, különösen úgy, hogy a felhívást kissé későn, februárban küldtük el a polgármestereknek, és így a tanév végéig már nem maradt megfelelő idő a díjak alapításához. Mik a további tervek? Hamarosan felvesszük a kapcsolatot a négy csatlakozott önkormányzattal, közösen megalakítjuk az „A magyar nyelvért” Klubot, majd az emlékdíj közös népszerűsítésére teszünk javaslatot. Ezen kívül ezt az éves beszámolót elküldjük minden 3000 főnél nagyobb település polgármesterének.
