Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 12. szombat, Villő

A torinói lepel titka

Kultúra   |   2010, április 5 - 12:06
Nyomtatóbarát változatSend by email

Talán nincs is olyan ember a Földön, aki ne hallott volna arról a lenvászon kendőről, amelyen egy megkínzott, majd kereszthalált szenvedett férfi fotográfiai negatív képmása látható. A feltevés, amit a XIX. század végén felismert kép váltott ki, és amely szerint a vászon Jézus Krisztus halotti leple, világméretű szenzációt robbantott ki.  A torinói lepel, a katolikus egyház legvitatottabb ereklyéje évezredes vándorútját megszakítva jelenleg a Szentszék tulajdonaként a torinói katedrálisban pihen, de a vele kapcsolatos viták és tudományos bizonyítási kísérletek a mai napig sem értek véget.

A kultikus kegytárgy kutatásának egyik vezető tudósa Pályi Gyula a Modena-i és a Reggio Emilia-i Egyetem kémia professzora a közelmúltban hazalátogatott, hogy a Műszaki Egyetem könyvtárában tartson előadást a lepel vizsgálatok legfrissebb eredményeiről, és arról, ami mindenkit a legjobban érdekel: hitelesnek tekinthető-e a vászon?

Szavait hallgatva Indiana Jones, vagy a Da Vinci kód izgalmas világa dereng fel előttem. Ön az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a "Negyvenek") tagja, területe a kémiai aszimmetria. Hogyan vált a lepel kutatás aktív szereplőjévé?

A lepel kutatása mára egész tudományággá vált, neve is van: szindonológia, a lepel görög eredetű nevéből. E tudományágnak két fő célja van.

Az első, hogy adatokat gyűjtsön az alapvető kérdés megválaszolásához, hogy vajon eredeti-e a lepel?

A második az, hogy Jézus Krisztus személyéről minél többet megtudjunk abban a különleges szituációban, amit ő maga tartott missziója csúcspontjának.

Mindkét irányzat rendkívül bonyolult kutatási erőfeszítéseket igényel. A probléma logikai felépítése roppant hasonlít azokhoz a kémiai problémákhoz, amikkel munkám során foglalkozom. Éppen e hasonlóság keltette fel intellektuális és személyes érdeklődésemet, de az okok között szerepel, hogy hívő katolikus vagyok.

A laikusok kedvéért mesélne a lepel történetének meghatározóbb pontjairól?

A lepel valóban rendkívüli kalandokon ment keresztül századokon át, ami részben annak köszönhető, hogy Jézus Krisztus az emberiség történetére talán legnagyobb hatást gyakorló személye volt. Ténynek tekinthető, hogy Jézus idejében halotti leplet használtak, amit használat után a zsidó törvények szerint higiéniai okokból tilos volt érinteni. Ez magyarázza, hogy titokban kerülhetett ki a sírkamrából. Az ezután következő hosszú időszak csak feltételezésekre, hiányos információkra épül.

Eszerint V. Abgar, Edessza uralkodója leprás lett, és arra kérte Jézust levelében, hogy látogassa meg, és gyógyítsa ki. Mivel Jézus nem tudott eleget tenni a kérésnek, Tádé apostol vitt egy leplet, melyen Krisztus arca és teste volt látható. A kép csodát tett, a király meggyógyult és megtért. Abgar halála után a városfalba falaztatták a leplet, hogy megvédjék a korai keresztényüldözőktől, innen egy 525-ben történt árvíz következtében került elő.

944-ben a Kelet-római császár, Romanos Lekapenos erőszakkal elhozatja a vásznat Bizáncba. A fennmaradt írások szerint már ekkor Jézus halotti leplének gondolják és 1204-ig köztiszteletnek örvend. Ekkor a IV. keresztes hadjáratnak köszönhetően a franciák és velenceiek feldúlják Konstantinápolyt, a leplet elviszik, holléte innentől kezdve bizonytalan.

Egyesek szerint a Templomos Lovagrendhez kerül, mások egy francia családról írnak. Mostanában ezen információk vizsgálatával foglalkozom. A lepel azonban 1349 óta állandó ellenőrzés alatt van, minden tudható a sorsáról. Azóta rengeteg városban, templomban megfordult, ahol éppen biztonságban tudhatták. Később rejtélyes balesetek történnek a lepellel...

Valóban sok veszély fenyegette a vásznat az idők során. 1532-ben tűzvész pusztít egy Chambéry-ben található kápolnában, melynek során az ezüstláda, amelyben elhelyezték, megolvad, és átlyukasztja a leplet. Megpörkölődik, de időben kimentik és megfoltozzák.

A második világháború alatt egy Nápolyhoz közeli apátságba szállítják. A németek mindenáron meg akarják szerezni, de csak egy másolatot kapnak. 1946-ban újra Torinóba érkezik a lepel, de egy ismeretlen bemászik a kápolnába és megpróbálja elégetni. A próbálkozást az azbeszttakaró hiúsítja meg. Az ekkorra már jó ideje nyilvános vásznat 1973-ban az olasz televízióban is bemutatják, később kiállítják, 3,5 millió ember nézi meg.

1997-ben a torinói templom ismét kigyullad, a biztonsági őrök a tűzjelző szirénájára azt gondolják, véletlenül indult be, és nem reagálnak. Az elhatalmasodó tűzben végül egy tűzoltó sokadik próbálkozás után széttöri a golyóálló, 4 cm vastag védőüveget és élete kockáztatásával kimenti a leplet a lángokból.

A kételkedők azt állítják, a lepel középkori hamisítvány. Mit gondol erről?

Le kell szögeznem, hogy a hitelesség kérdése eldöntetlen. Nem véletlen, hogy a Vatikán, amely roppant óvatos még kisebb jelentőségű kérdésekben is, még nem foglalt hivatalosan állást a lepel ügyében. A szkeptikusok a történelmi információkban szegényes 1200-1300-as éveket szokták megadni a hamisítás lehetséges idejeként, azonban ezek többsége igencsak megkérdőjelezhető feltevés.

Egy időben nagy népszerűségnek örvendett az elképzelés, miszerint az emberi testet meglehetősen jól ismerő polihisztor, Leonardo da Vinci munkáját dicséri a leplen található kép. Ez többek között azért lehetetlen, mert a reneszánsz mester száz évvel 1349 után született, amióta szigorúan ellenőrzött a lepel.

Másrészt a vizsgálatok szerint a lenszálaknak csak a legfelső rétege van elszíneződve, ilyen módon szinte lehetetlen ráfesteni bármit. A két évtizede nagy sajtókampánnyal beharangozott radiokarbon vizsgálat szerint 1325-ben élt az a len-növény, amiből a lepel készült. Erről később kiderült, hogy a mérés ugyan helyes volt, de a mintavétel nem, hiszen a szövetdarabot a lepel 1300 körül megfoltozott részéből vették.

A hamisítás vádja ellen a másik jelentős bizonyíték, hogy a testképet jól kivehetően csak fotográfiai negatívon keresztül lehet látni, és mivel a fotográfiát csak az 1800-as években fedezték fel, kizárható a csalás.

Rendben. De melyek azok a bizonyítékok, amelyek mellette állnak?

A textilvizsgálat kimutatta, a vászon nem tartalmaz festéket, csak a Közel-Keleten gyakori AB vércsoportú vért, és különböző szennyeződéseket. A pollenvizsgálat 49 féle virágport fedezett fel, amely kirajzolta a Jeruzsálemből induló lepel későbbi útját. Az idejét és irányát azonban nem. A negatív fénykép óta tehát a modern tudomány minden erre alkalmas szakágazatának felhasználásával megvizsgálták a leplet.

E szakterületek: antropológia, törvényszéki orvostan, patológia, hematológia, botanika, pollinológia, numizmatika, textil technológia, különféle mikroszkópos és fotográfiai technikák komputeres kép-tisztító eljárásokkal kombinálva, radiokarbon kormeghatározás, pirolízises analízis tömegspektrometriával kombinálva, kémiai analízis és optikai spektroszkópia. E technikák, egy kivételével összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple.

Talán már meg sem lepődnek az olvasók, ha kiderül, a lepelnek magyar vonatkozása is van. Mit tud erről?

Az említett tisztázatlan időszakot illetően született egy feltevés. Konstantinápoly lerohanásának idejében, 1204-ben a birodalom uralkodója Árpád-házi Mária Margit bizánci császárnő, III. Béla magyar király leánya volt. Boniface de Montferrat miután elfoglalta a császári palotát, feleségül vette a császárnőt. Ezután Mária Margit titokban Thesszalonikibe viszi a leplet és jó ideig egy templomban rejtegeti, innen kerül később a Templomosokhoz. A magyar Pray kódex (1192-1195) pedig a bizonyításban játszott szerepet. A benne szereplő illusztráción ugyanis Krisztus temetése látható, két jellegzetes tulajdonsággal: Jézus halotti leplét halszálkás mintázattal és négy, megközelítőleg L alakot formáló lyukkal ábrázolták. Ez a két jellegzetesség megtalálható a torinói leplen is.

Végül fel kell tennem a kérdést. Hitelesnek tekinthető a torinói lepel?

A személyes véleményemet nyilván sejti, de a biztos állításhoz további vizsgálatokra lenne szükség. Ez azonban jó néhány cm2-es darab kivágását igényelné, amelyhez a Szentszék nem járul hozzá. Meg kell várni, amíg a technika odáig fejlődik, hogy elég legyen néhány szál az elemzéshez. A tudomány mai állása szerint tehát a torinói lepel hitelessége meglehetősen valószínű, és a tudomány haladásával egyre valószínűbbnek tűnik.

LEGFRISSEBB
×