Persze, tudom, mit nevezünk a versnek, és miért lehetnek jók, de nehéz róluk írni a mai világban. Ma még mindig fontosak a könyvek és az irodalom, de már közel sem foglalkozik vele annyit az ember.
Sokkal könnyebb levetni magunkat a fotelba, és semmitmondó reklámokat nézni, mint elővenni egy verseskötetet, majd elolvasni és értelmezni egy verset. Mégis, nyilván mindenki tudja, melyiket lenne hasznosabb tenni. Hasznosabb, és igazából néha szórakoztatóbb is! Azzal, hogy valaki elolvas egy verset, átérzi a hangulatot, amit a költő is érzett a vers írása közben. Ezáltal az ember néha új dolgokra, új hangulatokra jön rá, amiket ezelőtt még sosem érzett, és új gondolatok születnek meg a fejében.
Mikor verset olvasok, mindig csöndet és nyugalmat érzek magam körül. Kicsit olyan, mint a filmekben, a halkabb jelenetek; akkor nagyon oda kell figyelnünk, hogy megértsük Valahogy egy vers megértése is ilyen feszült figyelmet, csöndet, belső nyugalmat kíván.
Egy vers mindig hangulatokat közvetít. Ha rossznak érezzük, akkor is. Egy vers mindig vagy gyönyörködtet, vagy sokkol, elszomorít, elgondolkoztat, vagy egyszerűen csak megnyugtat. Ezért szeretem a verseket. Minden hangulatban lehet őket olvasni; mindig van valamilyen hatással az emberre, és sokszor egész máshogy látjuk a világot egy vers elolvasása után.
Költők vannak, voltak, és lesznek. Mert mindig vannak,akik így tudják kifejezni magukat. Egy vers azért születik, hogy valamit közöljön a világgal. Akár érzelmeket, mint a szerelmes versek, akár valami fontos tanulságot, mint a történelmi alakokkal foglalkozó elbeszélő költemények, akár csak egyszerűen valami szép vagy szomorú életérzést kölcsönöznek nekünk. Látunk, vagy hallunk sokszor olyan verseket is, amelyeket nem értünk, de ezek felszíne mögött is van valami, mert minden kimondott szónak, leírt betűnek, versbe írt sornak van jelentése, üzenete - valaki számára.
Czimmermann Krisztina, József Attila Gimnázium (2007. 04. 18.)
|
|
|
december 20. péntek,
Teofil
