A két éve elhunyt turkológus, egyetemi tanár, az MTA doktora, történész életét és munkásságát méltatvapéldáját a fiatal történészek, elé állították. Mert kitartó és fáradhatatlan akaraterő kellett a kutatáshoz, mindig megújuló szellemi frissesség az alkotáshoz, és alapos szakmai tudást igényelt az egyetemi katedrán eltöltött több évtized is. Az ötvenes években megszerzett egyetemi diploma után nem nyílt egyenes pálya a Magyar Tudományos Akadémia doktori fokozatáig. De mivel minden időben figyelmét a kutatás, az alkotás és a fiatalság oktatása kötötte le, a tudományos eredményei által hazai és nemzetközi elismertséget szerzett, 1982-től a Török Történeti Társaság tiszteletbeli tagja, 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. A kelenföldi társasház falára elhelyezett emléktábla állítását az elhunyt professzor barátai, elsősorban Ludányi Attila önkormányzati képviselő kezdeményezte. A méltató beszédek után Sass Szilárd és Ludányi Attila koszorút helyezett el az emléktáblán Újbuda Önkormányzata nevében. A családtagok, a diplomáciai testületek képviselői, a hazai és külföldi tudósok, tanártársak, valamint az egykori tanítványok és barátok egy-egy szál virággal díszítették az emlékhelyet.
 |
 |