Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 21. kedd, Konstantin

Idegsejtek titkai

Kultúra   |   2013, március 22 - 12:24
Nyomtatóbarát változatSend by email
Világszerte 121 millió ember szenved depresszióban, az unióban évente 800 milliárd eurót fordítanak pszichiátriai betegségek kezelésére. A minden márciusban világszerte megrendezett Agykutatás Hetének budapesti szervezői, kompenzálva a riasztó adatokat iskolások számára indítottak rajzpályázatot, az elkészült munkákat pedig a Próféta Galériában mutatták be.
A világ társadalmait rengeteg mentális és neurológiai betegség sújtja, és az agykutatók azok, akik az okok felfejtésével foglalkoznak – mesélt a díjátadással egybekötött megnyitón munkájáról Szabadics Eszter, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) agykutatója, aki szerint sajnos ma is igaz állítás: agyunkról tudunk a legkevesebbet. A statisztikák szerint minden negyedik ember átesik élete során depressziós szakaszon, de más mentális betegségek is gyakoriak. A kiesett munkaórák többségéért is pszichiátriai megbetegedések tehetők felelőssé, tehát a problémának komoly gazdasági vonzata van. Éppen ezért egyre több cég ismeri fel, ha az agykutatásba invesztálnak, megtérülnek befektetéseik – tette hozzá a kutató. Az Agykutatás hetének szervezői idegsejtek titkai címmel általános iskolásoknak hirdették meg az országos rajz pályázatot, amelyre óvodástól nyolcadikosig 230 rajz érkezett. A zsűri arra volt kíváncsi, a gyerekek hogyan képzelik el agyunk szerkezetét, működését, a pályázók pedig életkorukhoz hűen egészen elképesztő kreativitással alkották meg munkáikat. A rajzok között többen az idegsejtek közötti kapcsolatokat ábrázolták, mások inkább az agy működését érzékeltették a fogaskerekektől kezdve a villanykörtéig. - Az egyik legmeghökkentőbb alkotás az volt, amelyen idegsebészek egy műtét során tűt döfnek a páciens agyába. Mindenkit megnyugtatnék, nem így dolgozunk – mondja mosolyogva Eszter, akinek édesanyja, Vincze Angéla festőművész szervezőként és zsűritagként is részt vett a pályázatban. Miután kiosztotta a legjobbaknak járó fényképezőgépeket, a művésznő a fantáziadús munkák tudományos hátterére világított rá. A kisebbek még nem tanulják az iskolában az agy működését, így csupán azokra az axonokról készült elektormikroszkópos felvételekre támaszkodhattak, amit előzetesen kiosztottak nekik. Ezeket színesítették gyermeki világuk emlékképeivel. Merthogy - magyarázta Angéla - három éves korunktól agyunk minden megtapasztalt hangot, színt, zenét, illatot, benyomást elraktároz. Későbbi fantáziánk csak olyan dolgokból tud újat teremteni - legyen az sci-fi irodalom, egy marslakó kinézete, vagy egy festmény - amelynek alapjai már léteznek az elménkben, ehhez viszont intelligencia is kell. A tudósok szerint ugyanis 100-a IQ alatt nincs kreativitás. Az Agykutatás Hete arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország ezen a téren a világ élvonalába tartozik. A Szentágothai iskola már a XX. század elején Európa vezető tudományos műhelye volt, a 2011-ben elsőként kiosztott, idegtudományi Nobel-díjként is emlegetett Brain Prize díjat pedig megosztva három magyar kutató kapta meg.