Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 11. szombat, Ferenc

Lengyel delegáció - barátság fa

Kultúra   |   2010, április 17 - 18:01
Nyomtatóbarát változatSend by email
A Magyarországra érkezett lengyel delegáció a Kossuth téri megemlékezés után a Szombathelyi térre látogatott, ahol a kerületi Fidesz-KDNP képviselőivel Lech Kaczynski lengyel elnök halálának emlékére, valamint a lengyel-magyar barátság megerősítésének szimbólumaként egy hársfát ültettek el. A gyászbeszédek alkalmával Lengyelország elhunyt vezetőit és a két nép szoros kapcsolatát méltatták, de a Katyn-i mészárlás sokak által elfeledett történetéről is megemlékeztek. Az egyházak képviselői felszentelték, és megáldották a barátság fát.

A Szombathelyi téri megemlékezésen a lengyel küldöttséget Dr. Csúcs Halina, az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke képviselte, aki majdnem felszállt a tragikus sorsú repülőre. Az egyházak részéről Kovács Mihály nyugalmazott református lelkész, esperes, Bence Imre, a budai evangélikus egyházmegye esperese, valamint Musits Antal katolikus érdemes esperes, a Szent Adalbert plébánia vezetője jelent meg. A gyászünnepségen elsőként Dr. Simicskó István, Fidesz-KDNP -s képviselőjelölt, az Interparlamentáris Unió Magyar-Lengyel Baráti Tagozatának tagja tartott beszédet. A lengyel édesanyától származó politikus elmondta, személyesen is ismerte a repülőgép katasztrófa során elhunyt lengyel tisztviselők egy részét, így a mondás szerinti lengyel, magyar két jó barát nemcsak együtt harcol és issza borát, de együtt is gyászol. Simicskó utalt a két nép évszázadokra visszanyúló közös történelmére és jó kapcsolatára, így az 1848-49-es szabadságharcban nyújtott lengyel segítséget, és a II. világháborúban több tízezer lengyelnek biztosított magyarországi menedéket is megemlítette. Végül azt mondta, ha valaki, akkor mi, magyarok megértjük a lengyelek fájdalmát, és igazságát. Csúcs Halina kisebbségi elnök, aki a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület elnöki posztját is betölti, azt hangsúlyozta, a megrendítő veszteség fájdalmát valamelyest enyhíti, hogy együttérző barátokra leltek a magyarokban, és az egész világban. Megköszönte a köztársasági elnök és az ország őszinte részvétnyilvánításait, és kijelentette, nagy árat fizettek érte, de a katasztrófa következtében az egész világ megtudta, mi is történt Katynban. Lengyelország 1939-es német megszállása után a Vörös Hadsereg is lerohanta az ország keleti részét. 1940-ben, a Katyn-i erdőben a szovjet titkosszolgálat emberei Sztálin parancsára három nap alatt 15 ezer lengyel tisztet és civil értelmiségit gyilkoltak meg. Az eset évekig nem került nyilvánosságra. A Katyn-i mészárlás megemlékezésére utazott április 10-én a lengyel vezérkar Oroszországba, ahol a sikertelen kényszerleszállás során mind a 97 utas életét vesztette. Csúcs Halina úgy folytatta, azt hitte, sosem történhet meg, de a szerencsétlenség hatására Oroszországban is bemutatták Andrzej Wajda: Katyn című Oscar-díjra jelölt filmjét. A lengyel kisebbségi elnök gyászában külön figyelmet szentelt a Lengyel Világszövetség elnökére, aki többek között Magyarországra is elhozta a Terror Házában bemutatott Katyn kiállítást, de búcsúzott attól a vezetőtől is, akivel júniusban avatták volna fel a Rákoskeresztúri lengyel-magyar katonai sírokat. Végül azt kívánta, legyen még erősebb az évszázadokon át tartó két nép közötti barátság. Simicskó István képviselőjelölt, és Schneller Domonkos, a kerületi Fidesz elnöke elültette a facsemetét, majd a lengyel tiszteletes felszentelte, magyar kollégáik pedig megáldották az áldozatok és a barátság emlékére állított fát. A jelenlévők virágokat és mécseseket helyeztek el a fa tövében.