Egy mexikói utazás, az őserdő és a maya birodalom varázsa ihlette Goda Gábor Sztélé című darabját, amelyet november 9-én, szerdán mutattak be az Artus Studióban.
A darab alapjául egy idős bácsi útmutatása szolgált, aki az őserdő "gyermeke".
"Amikor először jártam a romoknál, találkoztam egy öreg, több mint 80 éves bácsival, aki egész életét ott az esőerdőben töltötte. Mielőtt a romokhoz mentem volna, ellátott egy jó tanáccsal: Ne hallgasd meg az idegenvezetők előadásait! Menj be, érintsd meg a köveket, nézz, szagolj, álmodozz! Hagyd, hogy a hely megszólítson! Te magad találd ki ennek a helynek a történetét, és neked az lesz az igaz. Azután ráérsz meghallgatni a többi hazugságot vagy igazságot. De ne feledd a tied a legjobb! Mert végül is nem az igazság a fontos, hanem a valóság, és ez ebben a pillanatban te benned van."
Megfogadtam a tanácsát és ezt tapasztaltam: kétféle idő van a "most" és a "nem most". A "most" cselekvése, az emberáldozat rítusa. Tudjuk és féljük, hogy minden tettünknek következménye van.
A Sztélé az "útmutatásban" szereplő két időt /most, nem most/ próbálja meg ötvözni.