Egy 1857-es Hartleben-útikönyv térképmellékletében láthatjuk, hogy a Gellért-hegy oldalát szőlőtőkék borítják, egy másik, a millennium évében készült térkép pedig nem véletlenül nevezi Országos Szőlő Iskolának a mai Kertészeti Egyetem helyén álló intézményt.
A szőlő valószínűleg kedvelhette a hegy napos lankáit, azonban az 1880-as években egy filoxéravészt követően a teljes állomány elpusztult. A terület a századforduló táján kezdett benépesülni, ekkor még élénken élhetett a szőlővel kapcsolatos hagyomány emléke, így a Gellért-hegy déli és nyugati lejtőin húzódó utcák többsége történelmi borvidékekről, vagy szőlőműveléssel kapcsolatos kifejezésekről kapta a nevét.
Ennek köszönheti elnevezését a Somlói, az Érmelléki, a Badacsonyi, a Tarcali, vagy a Villányi út, valamint a Bakator, a Serleg, vagy a Szüret utcák. A szőlőművesek védőszentjeként ismert Szent Orbán és Szent Donát mellett a vincellérek kevésbé ismert szentje: Vince. Az ő szobrának elkészítésével kívánta felhívni a figyelmet a hagyományok fontosságára a Kelenhegyi műteremházban 1968 óta élő és tevékenykedő művész.
Azon a kissé borús délelőttön látogattam meg Czinder Antalt, amikor a részleges napfogyatkozást vizsgálták a csillagászok, de a műteremház második emeleti lakásának kilátása a Gellért-hegyre olyan csodálatos volt, hogy el is feledkeztem az égi tüneményről. Megilletődve gondoltam arra, hogy ebben a tágas, világos épületben olyan művészek éltek, mint Uitz Béla, Iványi Grünwald Béla, Mattioni Eszter, Czóbel Béla, vagy Rippl-Rónai József. A szobrász feleségével és két lányával él a galériázott művészlakásban - elmondása szerint már kissé szűkösen, különös tekintettel arra, hogy pár napja csatlakozott a családhoz egy néhány hetes kölyökkutya, pótlandó a nemrégen elpusztult kedvencet. Ott létem alatt azonban úgy láttam, hogy egyelőre még a cipőrágcsálás, lelkes szaglászás és hempergés a legkedvesebb tevékenysége.
Czinder Antal Budapesten született, édesapját korán elvesztette. Eleinte a család választott számára pótapákat, később, a művészeti gimnázium és a főiskola évei alatt egy-egy mestere töltötte be az érzelmi, szellemi (és szakmai) mentor szerepét. Középiskolásként a festészet és a kerámia vonzotta, kiváló tanárok útmutatásával elsajátította a szakma technikai fortélyait, majd a szobrászat és az éremművesség felé fordult. Hálás szívvel emlékezik Somogyi Józsefre, és Ferenczy Bénire, akik mint mesterei, a legnagyobb hatást tették az útját, kifejezési eszközeit kereső fiatalemberre. Később már a Képzőművészeti Főiskola öntudatos szobrász hallgatójaként szembesült a hazai képzési módszerekkel. Érzése szerint akkor nem a tehetségét próbálták irányítgatni, hanem elképzeléseit, megoldásait alapjaiban átformálni.
Az aktív szobrászi alkotómunka mellett több mint három évtizedig a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt, ezáltal alkalma nyílt a fiatalok művészi indulásának segítésére - ahogy fogalmazta. A művészérem mind a technikát, mind a műfajt illetően a pénz leszármazottja, elsőként reneszánsz mesterek kísérleteztek érmek készítésével, de csak a XIX. század közepén jelent meg a szobrászat egyik önálló ágaként. Azóta is kedvelt, mivel szabad műfajként nincs kötelező érvényű szabályrendszere. Czinder Antal műveinek jelentős részét az érmek képezik, leleményesen kísérletezik a műfaj határainak tágításával, azaz gyakran tér el a nem hagyományos tematikától és technikától. Szívesen mintáz nehezen kivitelezhető témákat, például füstöt vagy vizet. Mostanában a hó, a havas táj ábrázolásának problémája izgatja, s mivel az érem anyaga hagyományosan a bronz, a megvalósítás módján valóban töprengenie kell.
Mint az érmészet egyik legelhivatottabb hazai művelője, több díj tulajdonosa, ám nyughatatlan személyisége nem enged pihenést. A rendszerváltozás után mérleget készített műveiről és ambícióiról, ezen életterv szellemében dolgozik ma is. Szívesen készít domborműves emléktáblákat, műveiben a tisztelet kifejezésének aspektusa dominál. Számos ilyen alkotása van a kerületben is, például a holokauszt idején ezreket megmentő Raoul Wallenberg, vagy az ismert építészettörténész, Pogány Frigyes emléktáblája. De említhetjük a grafikus, ornitológus Koffán Károly emlékére készített táblát, vagy a Móricz Zsigmond körtéren felállított 1956-os domborművet is.
Alkotásainak témagazdagsága nem terjed ki a vallásos művekre, véletlen egybeesés, hogy Szent Vince emlékoszlopa mellett másik jelentősebb kerületi munkája a Sziklakápolnában álló Madonna-szobor. Amikor terveiről kérdeztem, elmondta, szívesen készítene egy ivókutat a főváros egyik forgalmas pontjára, melynek ötlete egy római utazás folyamán fogant meg benne. Régóta foglalkoztatja egy bronzkapu terve is, munkáját ajándékba adná a megvalósítás lehetőségéért cserébe. A lábamnál heverésző kölyökkutya jelzi, hogy már régen ideje volna sétálni menni, úgyhogy én is indulok. A patinás épületből kilépve elgondolkodom, hogy vajon hogyan lehetne az ősz színeit és a Gellért-hegy fáit egy kis érembe zárva magammal vinni. Szöllőssy Anna
