Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 25. hétfő, Katalin

Újbudai Könyvajánló: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa

Kultúra   |   2009, december 3 - 19:07
Nyomtatóbarát változatSend by email

A szerző, Sulyok Gábor művében, az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformelképzeléseit világosítja meg, amely kezdetektől 2008 szeptemberéig határozza meg a szervzet megújításának irányvonalát. Már az előszóban pedig így fogalmaz: "A nemzetközi kapcsolatok történetében aligha találunk még olyan testületet, amely fennállása során annyi kritikát kapott, és ilyen gyakorisággal vetette fel a reform szükségességét."

A könyv kellő részletességgel ír a nemzetközi szervezeti szabályozásról, és a 14. századi visszatekintése is érthető és koherens. A kötet lektora Lamm Vanda, aki az MTA levelező tagja, munkásságának nagy részét a Nemzteközi Bíróság törvénykezéseinek szenteli. A hiánypotló munka harmadik és negyedik fejezete a Biztonsági Tanács létrejöttének körülményeit járja körül és kiválóan érzékelteti a laikussal is, hogy melyek voltak azok a nemzteközi körülmények, amelyek az állandó és a nem állandó tagsághoz vezettek.

A könyv legfontosabb, központi vizsgálati eleme a Biztonsági Tanács rendjét szabályozó 27. cikk, amely a San Franciscó-i döntés óta több változáson esett át. A döntéshozatali mechanizmus tekintetében kiemelkedik a közgyűlés 1991. évi 18-as számú határozata. Az elmúlt 18 évben egyre többször vetödött fel a nemzetközi erőtér átalakulása során, hogy az alapok változtatásához is merészség kell. Az ötödik fejezet kronologikusan veszi górcső alá a változásokat, melynek periódusai a következők: 1945-1965, 1966-1990, 1991-1995, 1996-1999, 2000-2004, 2005-2008 szeptember.

A fent említett periodusok közül, és a reform tekintetében kiemelkedően fontos a 2000-2004-ig tartó rész, ugyanis ez szól Kofi A. Anan volt főtitkár elképzeléséről, amely "Mi a népek: Az Egyesült Nemzetek szerepe a XXI. Században" címmel jelent meg. A Biztonsági Tanács összetételét érintő alapvető téma az, hogy a fő szervezet létszáma mennyi lesz, és mennyivel nő majd az állandó tagok létszáma.

A kötet szakmailag kiemelkedő része a hatodik fejezet, amelyben az iró több, az előszóban említett társának segítségével (Bódig Mátyás, Majtényi Balázs, Papp András, Ganczer Mónika és Kecskés Gábor) kritikai hangon szólal meg a reformok tartalmáról. Ebben a szakaszban nem csak méltatnak, hanem megoldási javaslatokat is papírra vetnek.

A cél, amelyet saját maguk fogalmaznak meg, így szól: "Ezzel elérkeztünk a Biztonsági Tanács reformjának valódi okához, amely nem más, mint a tagállamok közremüködési hajlandóságának fenntartása." Ugyanis a nemzetközi politikai palettán az aktorok egyre kevésbé tartják be a szabályokat. Összességében tehát a reformra azért van szükség, mert a szervezet tagállamai igénylik a változást, hiszen anélkül az igazságos döntéshozatal csak vízió. A jogállások problematikája az új, állandó tagok tekintetében is kiemelkedő, mely megoldásra vár. A kötet hiányossága azonban az, hogy nem ad olyan megoldási útmutatást, mely az olvasót a reform elkötelezettjévé teszi.

Sulyok Gábor: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa: összetétel, szavazás, reform Complex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest, 2009