A Bartók Béla útra álmodott kulturális sétálóutca terve, megszületése óta számos kritikát, és még több támogatót vonzott magához. A sokáig csak a fejekben létező elképzelés őszre végre megmutatta első hajtásait. Az emberek kávét szürcsölnek a Hadikban, társalognak a Szatyor Bárban és művészetet szívnak magukba a Szatyor Galériában. Legutóbb a Ráday utcában működő kiállító terem folytatta a sort azzal, hogy 13 év után a Bartókra költözött.
A neves építészekből, képviselőkből és közéleti személyiségekből tavaly megalakult Társadalmi Érték Testület (TÉT) 2009-ben pályázatot írt ki a Bartók Béla úti üzlethelyiségek kulturális célú hasznosítására. Az itt elhelyezkedő 56 önkormányzati tulajdonú ingatlanból hat helyiséget pályáztattak meg, a kiírásra jelentkezők között pedig olyan neves galériák sorakoztak fel, melyek a belváros népszerű kulturális negyedeiből, a Falk Miksa, a Ráday vagy a Várfok utcából érkeztek.
Kedvezményekkel még vonzóbb az új profil
Molnár Gyula akkor, a kerület polgármestereként azzal magyarázta kezdeményezését, hogy a manapság divatos vásárlási szokások eredményeképp kihalófélben van az utcai társasági élet, a séta, a nézelődés műfaja. A kényelmesebbnek tűnő plázába járás egyre terjed, a Bartók így hamarosan elnéptelenedhet, az üzletek bezárnak, az ingatlanok értéke pedig jelentősen csökken. Az újbudai vezetés úgy gondolta, a negatív tendenciát az útszakaszon működő üzletek profilmódosításra ösztönzésével, sikeres galériák átcsábításával, és hangulatos vendéglátóhelyek létesítésével lehet megállítani. Az önkormányzat ennek érdekében a megemelt bérleti díjakhoz egy kompenzációs rendszert illesztett. Ha az üzlet vállalja a kulturális profil felvételét, a tulajdonos akár 95 százalékos kedvezményt is biztosít számára. A kerület vitrinrendeletet is alkotott, mely szerint minden üzletnek kirakatrendezővel kell megterveztetnie saját portáját úgy, hogy egy kis részében valamilyen művészeti alkotás is helyet kapjon. Mivel a Bartók Béla úti épületek helyi védettség alatt állnak, a portálokat a műemlékvédelmi szakembernek is jóvá kell hagynia.
Molnár Gyula azt hangsúlyozta nyitóbeszédében, egyre biztosabb abban, hogy a kiinduló gondolat megtelik élettel. - Azzal, hogy megújultak közterek, és homlokzatok, megnyíltak kávézók és galériák, hitelessé válik mindaz, amiről eddig beszéltünk. A Ráday Galéria üzenetét pedig különösen fontosnak tartom, hiszen a város egyik művészeti centruma döntött úgy, átjön abba az utcába, ahol még csak most kezdődnek a változások. Úgy látom, az emberek jövőt látnak a Bartókban - mondta el a jelölt. Az új galériatulajdonosok vállalták, hogy a pályázatban foglalt tevékenységet ez év végéig megkezdik, és megnyitják üzletüket.
Az eseményen megjelent a már nevével is a témába vágó Ráday Mihály televíziós rendező, operatőr is, aki egykor hosszú évekig vezette a Magyar Televízióban az "Unokáink sem fogják látni" című városvédő magazint. A műemlékvédelem elkötelezett harcosa arra figyelmeztetett, a városvezetés fontos feladata lesz, hogy az átgondolatlan bevásárlóközpont építések következtében elnéptelenedett belvárosi utcák újra megteljenek élettel. - Jó, hogy itt a Bartók Béla úton elindult valami, ami a világ számos országában régóta természetes. Külföldön például, ha valaki helyreállít egy műemléket, adókedvezményt kap. Ma azonban, bármit vásárolnánk, be kell mennünk egy plázába. A városvezetés rájött, az emberek akkor sétálnak szívesen az utcán, ha sokféle érdekességgel, színes kirakatokkal, hangulatos vendéglátóhelyekkel találkoznak. Szakítani kell az elmúlt évek rossz várostervezési koncepciójával, és ki kell hoznunk az üzleteket újra az emberek elé, az utcára jelentette ki Ráday Mihály. A Budapesti Városvédő Egyesület elnöke ennek kapcsán elmondta, nem tart attól, hogy a hasonló tevékenységi kört vállaló üzletek nem élnének meg egymás mellett. Sao Paoloban egyszer egy olyan utcában jártam, ahol kizárólag csillár és világítástechnikai boltok sorakoztak egymás mellett. Mindegyik működött, hiszen mindenki megtalálta a saját számítását - tette hozzá.
Pezsgő művészeti élet nyugati mintára
A Bán Mariann keramikus művész kiállításával felavatott Ráday Galéria még cégér nélkül, de eleganciát sugározva nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. - Rohammunkában dolgoztunk, nem titkoltan azért, hogy elkészüljünk a választások előtti hétre. A polgármester úrnak ugyanis nagy érdeme van abban, hogy a Kulturális Városközpont megvalósítása elindult, és a nyertes galériák megnyithatnak - jelentette ki Faur Zsófia tulajdonos, aki 13 évvel ezelőtt költöztette kiállítótermét az akkoriban még ürességtől pangó Ráday utcába. - A bátorságunk annak idején is meghozta gyümölcsét, így bízunk abban, hogy ez a kiváló adottságokkal rendelkező utca is felfejlődésnek indul - tette hozzá.
Az újonnan beköltözött galéria igazi kultúrmisszióra készül, nem elégszik meg ugyanis a megnyitók biztos közönségét adó néhány fős művészeti elit mozgósításával. - Eltökélt célunk, hogy új közönséget vonzzunk be, és elhitessük az emberekkel, egy kortárs galéria mindenkinek szól. Nincs belépő, bárki bejöhet, még ha nem is ért hozzá. Mi a segítségérre leszünk, hogy megismerje a magyar művészek alkotásait - buzdít mindenkit a kultúrafogyasztásra Faur Zsófia. A képzőművészeti galéria hosszú távú tervei között az is szerepel, hogy a Nyugat-európai nagyvárosokhoz hasonlóan összehangolná az utca kiállításainak megnyitóját, így az emberek egy fesztivál hangulatú, egész estés programot járhatnának végig. A nemzetközi vásárokon (London, Bécs) idén is részt vevő galéria hamarosan a Louvre-ban rendezett nagyszabású kiállításon is megjelenik, ahol négy nap alatt 40 ezer látgató fordul meg. A párizsi szereplés nagy lehetőség a Ráday Galériának, hogy bemutassa itthoni tehetségeinket, és bekerüljön a nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.
T.D. - ÚjbudaTV (2010. 09. 30.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
