A sétát Gács János, a 2002 óta működő kávéházi asztaltársaság, a Nagy Budapest Törzsasztal tagja, a Budapest folyóirat munkatársa vezette, aki fontos célnak tartja, hogy az emberek, éljenek bárhol is, jobban megismerjék szűkebb környezetüket. A kultúrtörténeti sétán pedig valóban volt mit megismerni, hiszen a kijelölt útvonalon hihetetlen sűrűségben követték egymást az irodalmi, művészeti és történelmi emlékek.
A csoport a Hadik Kávéháztól indult, amely a kor kulturális centrumának számított onnantól kezdve, hogy Karinthy Frigyes felesége, az egykori kávéházi élet dívája törzshelyéül választotta a vendéglátóhelyet. A Hadikot ugyanis Böhm Arankának az asztaltársasága tette közismertté az 1920-30-as években. A kávéház és környéke kietlen hely volt Karinthyné megjelenéséig – állítja Gács János egyetemi docens – amit később Böhm Aranka és írófeleségekből álló baráti köre töltött meg élettel, és kezdte legendás irodalmi szalonná változtatni. Állandó jelenlétükkel, pletykálkodásaikkal ugyanis bevonzották a korszak nagy íróit.
A társaság ezután a Bartók Béla úton sétált végig az Orlay utcáig, ahol megtekintették a Medgyaszay István által tervezett gyönyörű bérházat, majd a közelben benéztek az ország egyetlen örmény katolikus templomába. A Gellérthegyen meglátogatták a Kelenhegyi úti művészházat, ahol Rippl-Rónaitól Czóbel Béláig a legnagyobb festőművészeink alkottak, a Ménesi út környékén pedig az egyedi szépségű Molnár-C. Pál Műterem Múzeumot és a Medgyaszay emlékházat vette szemügyre a csoport. A Ménesi úton a Budai hegyek szőlőtermesztő múltjáról mesélt az egyetemi tanár, de a hegyről leérve a József Attila Gimnáziumot is érintették, ahol kiderült, rengeteg híres ember került ki az intézményből. A séta végállomását jelentő Móricz Zsigmond körtéren a túravezető arról mesélt, komoly barikádharcok folytak a téren, ahol a forradalmárok sikeresen verték vissza a az orosz tankok támadásait.
