A Kána falut érintő – az európai viszonylatban is egyedülálló - régészeti feltárásról tartottak rendhagyó történelem órát a Kelenvölgyi Általános Iskolában december 2-án. A Kána Alapítvány által létrehozott program az önkormányzat támogatásával valósult meg, egyik főszervezője Farkas Krisztina a Kulturális és Köznevelési Bizottság alelnöke.
A XX. század második felének tragikus eseményeit dolgozza fel hiánypótló módon az a három kötet, amelyet az Éghajlat kiadó a Gellért Szálló zenetermében mutatott be november 19-én. A magyar történelem iránt érdeklődő polgárok beszélgethettek, dedikáltathattak a szerzőkkel.
Idén az Őrmezei Általános Iskolában volt Újbuda Önkormányzata október 23-ai megemlékezése. Az eseményen a kerület vezetői is megjelentek, a műsor az oktatási intézmény tanulóinak köszönhető.
Az 1956-os forradalom alatti kötelességtudásról és helytállásról emlékezik meg írásunk szerzője. A történet a BKV (akkor FVV) villamosvezetőiről és kalauzairól szól.
II. Rákóczi Ferenc és Mindszenty József bíboros érsek születésének évfordulójára emlékeztek a Gazdagrét-Csíkihegyek Általános Iskola ában. Az eseményt az Osztrák–Magyar–Bajor Baráti Társaság szervezte.
Elszállították a szerdán talált világháborús robbanótestet. A tűzérségi lövedék Budapesten, a XI. kerületi Sárbogárdi úton került elő, távvezeték fektetés közben. A tűzszerészi munkálatok idejére a gyalogosforgalmat korlátozták, két lakóházat pedig kiürítettek. A korlátozásokat mostanra feloldották.
Újabb második világháborús robbanótestet találtak a XI. kerületi Alsóhegy utcában, ezúttal is egy 152 milliméteres rombológránát került elő az ott folyó földmunkák közben .
Tizennégy legendás hírű művész száz évvel ezelőtt készült alkotásait láthatja a közönség a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum legújabb, Béke és Háború című kiállításán. A különleges tárlat, amelyet Jankó István önkormányzati képviselő nyitott meg, az első világháborúnak állít emléket.
Egy ma is élő tanú emléktöredékei alapján
Kiállítás nyílt az Albertfalvi Közösségi Házban az Árpád-kori Kána faluról. A mai Újbuda-Tóváros Lakóparkban feltárt település az eddigi legnagyobb az Árpád-korból származó emlékek közül a Kárpát-medencében. Az ásatások 2003 és 2005 között húsz hónapig tartottak.
Hetven évvel ezelőtt roppantotta össze a főváros körüli ostromgyűrű a védelmet, megszűnt a német megszállás, elkezdődött a szovjet megszállás, a végsőkig szenvedő budai lakosság pedig végre felkecmergett a pincékből. A feláldozott emberéletek elszálltak, de – az egyre apadó élő visszaemlékezések mellett – a képi és az írásos emlékek fennmaradtak. A beszédes fényképek mellett a rejtekből még mindig felbukkanó naplók mondják el talán leghitelesebben a „katlan” hátborzongató élményeit.
Idén az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emléknapi központi programsorozat október 21-én kezdődik a Műegyetem rakparti 1956-os emlékműnél. A hivatalos kerületi ünnepi rendezvény október 22-én az Október Huszonharmadika utcában kezdődik.
A gazdagréti az ország legismertebb lakótelepei közé tartozik, mivel felnőttek közül szinte mindenki látott minimum egy epizódot a Szomszédok című, Gazdagréten játszódó, végtelen hosszú teleregényből. A lakótelep idén ünnepli 30 éves jubileumát, az első lakók 1984 márciusában költöztek a később elhíresült környékre. A területen volt római kori temető, Árpád kori falu, és bortermő vidék is.
Várostörténeti sétát szervez Újbudán a Holnap Kiadó. A program mindenki számára nyitott és ingyenes.
A XI. kerület történelme: Gellért-hegy, Lágymányos, Albertfalva, Kelenföld, Gazdagrét, Kelenvölgy, Őrmező - Őrsöd, Sas-hegy, Sasad
