10. Újbuda Jazz Fesztivál
MU Színház
Kőrösy J. u. 17.
Szeptember 5., péntek,
20.00 óra MU Színház /Színházterem
Sophie Agnel – John Butcher - Márkos Albert Trió (F/GB/H)
Joelle Leandre Solo (F)
Franz Hautzinger - Julo Fujak - Sőrés Zsolt Trió (A/SK/H)
Szeptember 7., vasárnap
20.00 óra MU Színház /Színházterem
AMP Trió (H)
Benkő Róbert – Geröly Tamás – Grencsó István Trió feat. Johannes Bauer (H /D)
Sophie Agnel – John Butcher - Márkos Albert Trió (F/GB/H)
Sophie Agnel (F) - zongora
John Butcher (GB)– szaxofon
Márkos Albert - cselló
Márkos Albert és John Butcher 1997-ben a MU Színházban játszott először együtt a Szünetjel Fesztiválon, majd 15 évvel később dolgoztak újra együtt, akkor már a klasszikus zenésznek indult, de a modern dzsessz iránt erősen érdeklődő Sophie Agnel közreműködésével. A triót szinte azonnal számtalan együttműködési lehetőséget feltáró, egyedi kémia hatotta át. Mindhárom muzsikus előszeretettel kísérletezik hangszerének extrém manipulációjával, Agnel szívesen preparálja a zongorát, az eredetileg fizikából doktorált Butcher tér-rezonanciával és feedback-hatásokkal operál, Márkos pedig elektronikus kísérletektől alkalmazott zenéig rengeteg mindenben kipróbálta magát. A három muzsikus első közös szabad improvizációs koncertje a fesztivál egyik csúcspontja lesz.
Sophie Agnel – francia zongorista, 1964-ben született Párizsban. Klasszikus zenei képzettséggel rendelkező, és a modern jazz iránt behatóan érdeklődő művész. A kilencvenes években - olyan muzsikusok hatására, mint például Keith Tippett, Fred Van Hove vagy Christine Wodrascka - a kreatív jazz és a szabad improvizáció mellett kötelezte el magát. Különös ismertető jegye a hangszer preparálásával létrehozott extrém hangzás. Zenéje széles skáláján saját szerzemények, improvizációk, több vonalon haladó darabok szerepelnek. Játszik szólóban, illetve számtalan felállásban működik együtt a kortárs improvizáció legeredetibb hangzású mestereivel.
John Butcher – angol szaxofonos, zeneszerző. 1954-ben született Brightonban. Zenélni egyetemi évei alatt kezdett, ahol elméleti fizikát tanult, majd miután 1982-ben publikálta doktori disszertációját, szakított a tudománnyal és végleg a zene felé fordult. Zenéjét saját szerzeményein kívül az improvizáció, a feedback-hatással és egyéb extrém hangzásokkal, például a terek sajátos rezonanciájával való kísérletezés jellemzi. Szóló koncertjei mellett számtalan formációban működik együtt az improvizatív zene legjelentősebb képviselőivel, mint például Derek Bailey, John Tilbury, John Stevens, The EX, Gerry Hemingway, Polwechsel, Gino Robair, Rhodri Davies, John Edwards, Toshi Nakamura, Paul Lovens, Eddie Prevost, Mark Sanders, Christian Marclay, Otomo Yoshihide, Phil Minton, vagy Andy Moor.
Márkos Albert - csellista, zeneszerző. 1967-ben született Kolozsváron, klasszikus zenei tanulmányait itt kezdte és itt is fejezte be. A Kolozsvári Zeneakadémiát két év után otthagyta, 1988 és 1992 között a Marosvásárhelyi, a Kolozsvári Szimfonikus zenekarokban dolgozott, és a Concordia Kamarazenekar tagja volt. Klasszikus zenészi pályafutása 1992-ben véget ért. 1993 óta Magyarországon él. Improvizatív, kortárs, alkalmazott és kísérleti zenével foglalkozik.
Joelle Léandre (F) Solo
Joelle Léandre - francia nagybőgős, improvizátor, zeneszerző. Rendkívül képzett, sokoldalú művész, otthonosan mozog mind a klasszikus zenekari művek, mind a kortárs zene területén. Számos zeneszerző komponált műveket kifejezetten az ő számára, köztük például John Cage vagy Pierre Boulez, dolgozott Merce Cunningham koreográfussal, részt vett multidiszciplináris előadások színpadra állításában, színházi és táncelőadásokhoz írt zenét. Különböző formációk tagjaként a jazz és az improvizatív zenei szcéna szinte minden kiemelkedő muzsikusával játszott, köztük Derek Bailey, Anthony Braxton, George Lewis, Evan Parker, Irene Schweizer, William Parker, Barre Phillips, Pascal Contet, Steve Lacy, Lauren Newton, Peter Kowald, Roy Campbell. Több mint 150 kiadott lemeze van. Munkássága zeneszerzőként és előadóként is jelentős, az új európai zene egyik meghatározó alakja.
Joelle Léandre 2010 szeptemberében a Magyarkanizsai Jazz Fesztiválon Szabados Györggyel játszott duóban, az ekkor készült felvétel (Szabados György – Joelle Leandre: Live at Magyarkanizsa / BMC Records) Szabados utolsó lemezre rögzített koncertje.
Franz Hautzinger – Julo Fujak – Sőrés Zsolt Trió (A/SK/H)
Franz Hautzinger (A) – trombita
Julo Fujak (SK) – zongora, basszusgitár, hangzó tárgyak
Sőrés Zsolt (H) – öthúros brácsa, tárgyak, elektronika
Három európai hangszobrász-egyéniség találkozója: az osztrák, a szlovák és a magyar muzsikus 2011 novemberében Brüsszelben a Studio Odeon 120-ban rögzített koncertjének budapesti lemezbemutatója. Rendkívül eredeti, költői alaphangzású szabad improvizáció trombitára, preparált zongorára, vonós basszusgitárra és tárgyakra, öthúros brácsára és elektronikára hangszerelve.
Franz Hautzinger – osztrák trombitás, zeneszerző 1963-ban született a burgenlandi Fertőzugon; jelenleg Bécsben él. Minden idők egyik legeredetibb hangzású és legegyénibb technikájú trombitása, aki sokszínű zenei-, performansz- és színházművészeti tevékenységével az osztrák kortárs zene legszínesebb egyéniségei közé tartozik. A lassított hang mikroszkópiájának világában való elmerülés és a zenei szenzualizmus újrafelfedezése, a trombita akusztikus hangzásának eddig nem hallott tartományokra való kiterjesztése jellemzi a játékát. Az improvizációs, az avantgárd jazz és a kortárs zene kiválóságai vesznek részt különböző projektjeiben, többek között Derek Bailey, Isabelle Duthoit, Jamaaladeen Tacuma, Keith Rowe, John Tilbury, Axel Dörner, Radu Malfatti, Burkhard Stangl, Keiji Haino, Sachiko M, Otomo Yoshihide, Kazuhisha Uchihashi, Kenny Wheeler vagy C.C. Hennix.
Julo Fujak – szlovák zongorista, basszusgitáros, multiinstrumentalista, experimentális zeneszerző, zeneesztéta, zenei intermédia események és projektek szervezője. 1966-ban született Zsolnán; jelenleg Nyitrán él, ahol a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára. Műveit hazáján és Európán kívül az USÁ-ban, Brazíliában és Kínában mutatták be. Fujak olyan művészekkel dolgozott együtt, mint a The California EAR Unit, a Palinckx, Isabelle Duthoit, Jon Rose, Veryan Weston, Mikoláš Chadima vagy az 1970-es évek kultikus szlovák progresszív rock zenekarának, a Collegium Musicumnak a vezetője, Marián Varga.
Sőrés Zsolt – brácsás, improvizátor, zörejművész, experimentális zeneszerző. 1969-ben született Budapesten. Zenéjére jellemző a különböző formazúzó stratégiák kialakítása és az azonnali átmenetek, instabil akusztikus rendszerek, a folyamatos hangrétegek használata. Az elmúlt évtizedekben számtalan hazai és külföldi előadóval játszott együtt, készített lemezt (Adam Bohman, Richard Barrett, Rhodri Davies, Erhard Hirt, Oli Mayne, Jean-Hervé Péron Art-Errorist – a Faust nevű legendás krautrock együttesből –, Jean-Michel Van Schouwburg, Christian Skjødt, Wahorn András stb.). 2014-től a Kilimanjaro Darkjazz Ensemble-utód Inconsolable Ghost együttes tagja. Hautzingerrel 15 éve dolgoznak együtt.
AMP Trió
Ajtai Péter – nagybőgő
Miklós Szilveszter – dobok
Pozsár Máté - zongora
Az AMP Trió (azaz Ajtai-Miklós-Pozsár) tagjai a legfiatalabb generáció harminc év alatti képviselői, akik a szabad improvizációs zene legfrissebb irányait kutatják. Miklós és Pozsár Grencsó István zenekaraiban működött közre, Ajtai pedig a Nigun bőgőseként szerzett hírnevet, illetve Dresch Mihály mellett dolgozott. A magyar dzsessz két nagy újítójának szellemisége világosan érezhető a három fiatalember produkciójában, de éppígy a hatvanas évek avantgárdjának kompromisszummentessége is. Az AMP a kortárs magyar színtér egyik leginkább radikális formációja, három nagyszerű zenész különleges egymásra találása.
Benkő Róbert – Geröly Tamás – Grencsó István Trió feat. Johannes Bauer (D)
Johannes Bauer - harsona
Benkő Róbert – nagybőgő
Geröly Tamás Sándor - dobok
Grencsó István – szaxofon
Ez a különleges koncert voltaképp nagyszabású tisztelgés Szabados György emléke előtt. A három magyar és a német muzsikus kapcsolata a nyolcvanas években kezdődött, a harsonás családból származó Johannes Bauer a 90-es évek elejétől több alkalommal játszott a Szabados vezette MAKUZ-zal, amelynek fontos tagja volt Benkő és Grencsó éppúgy, mint Geröly is. Most, tíz év után a legendás zenekar három meghatározó muzsikusa és a free jazz színtér berlini nagymestere újra együtt játszik, de az életerőtől duzzadó produkció bizonyosan nem fullad nosztalgiázásba.
Johannes Bauer a harsonás Bauer család fiatalabb tagja, 1954-ben született a kelet-németországi Halléban, zenei tanulmányait Kelet-Berlinben végezte. 1979 óta szabadúszó improvizatív zenészként Berlinben él. Több zenei workshop vezetője, alapító tagja a Doppelmoppel, a Slawterhaus, The Tradition Trio, a FOURinONE, és a FUTCH formációknak. Hosszú évek óta együttműködő muzsikus társai Manfred Schulze, Peter Brötzmann, Jon Rose, Fred Van Hove, és Barry Guy.
Benkő Róbert – nagybőgős. Pályája kezdete óta a legérzékenyebb és legprogresszívabb improvizatív zenei irányzatokhoz ragaszkodik. Éveken át a Dresch Quartet tagja volt, játszott Szabados György M.A.K.U.Z. formációjában, állandó tagja Grencsó István, valamint Szőke Szabolcs zenekarainak, de partnerei közé tartoznak a hazai és nemzetközi zenei élet olyan kiválóságai is, mint Gadó Gábor, Binder Károly, Szelevényi Ákos, a Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes tagjai, Márkos Albert vagy Grandpierre Attila.
Geröly Tamás Sándor - dobos, ütőhangszeres a Dresch Quartetben, továbbá Szabados György zenekarában tűnt fel a 80-as években, de olyan korai jazz formációk is a nevéhez fűződnek, mint a Grencsó Istvánnal életre keltett, kőszegi Masina. A 90-es évek végétől a Dél-Alföldi Szaxofon Együttes zenészeként játszott sokat, illetve a Tatros zenekarban moldvai-gyimesi népzenét. Közreműködései közül kiemelkedőek Gadó Gáborral készített lemezei. Az Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy egyre többször játszik fiatal, pályájukat most kezdő, tehetséges zenészekkel.
Grencsó István szaxofonos és fuvolista évtizedek óta a magyar avantgard jazz kiemelkedő alakja. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoport megalapításával indult, szélesebb körű ismertségre pedig az 1980-as években Szabados György partnereként tett szert.
1984-ben hozta létre a Kollektívát, amely azóta is elsőszámú zenekara.
Repertoárja rendkívül sokszínű, a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett több műfajban is otthonosan mozog.
Koncertezett és felvételeket készített többek között Paul Termos-szal, Peter Kowalddal, Tobias Delius-szal, Peter Brötzmannal és az orosz Noise Orchestra-val,állandó tagja volt a Szabados György vezette MAKUZ-nak, és az elektronikát is alkalmazó Budbudasnak.
Kísérőprogram:
Szeptember 7., vasárnap
18.00 óra MU Színház / Kávézó
Szabad egyensúlyok – Szabados György 75.
Idén lenne hetvenöt éves a magyar avantgárd dzsessz és kortárs zene egyik legkiemelkedőbb komponistája, zongoristája és zenekarvezetője, a három évvel ezelőtt elhunyt Szabados György. A jubileum alkalmából CD-bemutatóval, filmvetítéssel és beszélgetéssel tisztelgünk a huszadik századi magyar kultúra nagy formátumú egyénisége előtt.
A38 Hajó
Petőfi híd budai hídfő
SZEPTEMBER 3. 19.30
Az A38 Hajó és a MU Színház Idén tizedszerre rendezi meg Budapest egyik legrangosabb nemzetközi zenei fesztiválját, az Újbuda Jazzfesztivált. A különleges jubileum különleges koncerteket hoz: eddig itthon még sosem látott/hallott nemzetközi zenei együttműködések és együttesek, a kortárs szabad improvizációs zene nagyon aktuális előadói. Az első napon az A38 Hajó programjában a Mats Gustafsson-Didi Kern svéd-osztrák, illetve a Susana Santos Silva-Torbjörn Zetterberg portugál-svéd duó lép fel.
Mats Gustafsson & Didi Kern duó (SE/AU)
A Mats Gustafsson-Didi Kern páros mindkét tagja jó ismerősnek, visszatérő vendégnek számít az A38 Hajón. Mats Gustafsson – akinek elemi erejű fúvósjátéka az észak-európai dzsessz egyik legnagyobb különlegessége – különböző együttesekben (Fire!, The Thing, SwedishAzz) és formációkban (Paal Nilssen-Lovéval, Peter Brötzmannal, Merzbow-val) már rengetegszer fellépett az A38-on. Az improvizatív zene középgenerációjához tartozó muzsikus szoros kapcsolatokat ápol a chicagói szcénával, emellett számtalan projektjével közeledik egyéb művészeti ágakhoz. Dolgozott együtt tánccsoportokkal, színházi produkciókkal és költészeti társulásokkal. A Gustafsson által művelt "extended", kiterjesztett szaxofonjáték-stílus a hangszer lehetőségeinek legvégső határáig vezet: zörejekből és zajokból meditatív mozzanatokból pillanatok alatt jut el az elemi erejű kitörésekig.
A duó másik tagja, Didi Kern pedig az osztrák avantgarde szcéna legfontosabb dobos-ütőhangszereséként a Fuckheaddel és a BulBullel látogatott az A38-ra. Kettejük együttműködése tavaly ért a csúcsra a bécsi Joanelli „jégbüfében” adott koncerttel, amiről egy speciális, egyoldalas nagylemezt is kiadtak, mindössze 222 számozott példányban. Didi Kern – Gustafssonhoz hasonlóan – az art-punkból jön, ennek megfelelően dobolása is súlyosan energikus, és a duó egész produkciója majdhogynem egyetlen brutális energiabomba.
A zenekar tagjai
Mats Gustafsson: fúvósók
Didi Kern: dob
Susana Santos Silva, Torbjorn Zetterberg (PT/SE)
Az est másik fellépője, a portugál trombitáslány, Susana Santos Silva és a svéd bőgős fiatalmeber, Torbjörn Zetterberg duója igazán különleges, Magyarországon még sosem látott produkció. Mindketten nagyon sokoldalú egyéniségek, a mainstream dzsessztől a kérlelhetetlen kísérletezésig terjed zenei skálájuk. Santos Silva (aki magát nemes egyszerűséggel csak SSS-ként emlegeti) a crossover bigband, az Orquestra Jazz de Matosinhos tagjaként Lee Konitztól Bob Bergig sokakkal játszott, de az világos, hogy a legjobban az intim duókban érzi magát. Ilyen a (többek között Ivo Perelmannal is közös trióban játszó) Zetterberggel alkotott kettőse is: a trombita és a bőgő finom összhangjai, varázslatos, érzékeny együttműködése igazán nem mindennapi élményt ígér.
Soyut Boyut (TUR)
A Soyut Boyut trió három neves, közismert, nagy tiszteletben tartott török jazz-zenész összefogásával jött létre. Sarp Maden, Engin Recepogullari és Ediz Hafizoglu mindenek előtt jó barátok, akiknek ráadásul igen hasonló a zenei izláse és a véleménye a kortárs jazz kitörési lehetőségeiről, legújabb kibontakozási tendenciáiról. Mindhárman teljesen különböző zenei háttérrel és tapasztalttal rendelkeznek, azonban amikor együtt vannak, egészen különös közvetlenség jön létre közöttük a közös játék során. A trió neve, a Soyut Boyut absztrakt dimenziót jelent, amelyet akusztikus és elektronikus hangszerek együttes lkalmazásával közelítenek minden egyes együtt zenélésükkor. Amikor a tudatalattijukból feltörő zenét halljuk, akkor az a tudatunk részévé válik.
Vigyázat! Minden egyes fellépésük eltér a többitől!
Tagok:
Sarp Maden
Ediz Hafizoglu
Engin Recepogullari
SZEPTEMBER 4. 19.30
A magyar avantgárd jazz doyenje, Grencsó István lép fel ezen az estén zenekarával, valamint egy igazi világsztárral, Lewis Jordan alt-szaxofonistával és kedvenc trombitásunkkal, Barabás Lőrinccel. Előttük egy szédületes harsonaművésznő és triója, a Reut Regevs R time mutatkozik be, míg az estet az A38 tehetségkutatója, a Talentométer verseny nagy felfedezettje, a Modaj Jazz 5 vezeti fel.
Grencsó Kollektíva feat. Lewis Jordan (USA) & Barabás Lőrinc
Grencsó István szaxofonos és fuvolista a magyar avantgard jazz kiemelkedő alakja. Pályafutása 1979-ben, a Masina Jazz Csoport megalapításával indult, szélesebb körű ismertségre pedig az 1980-as években Szabados György partnereként tett szert.
1984-ben hozta létre a Kollektívát, amely azóta is első számú zenekara. Ezzel a folyton változó formációval tíz albumot jelentetett meg, közülük legfontosabbak a Plays Monk (1996), a Villa Negra (1997), a Fekete kenyér (1999), a 7 Ének az utolsó mohikánoknak (2000) a Dream Car (2003). Szőttes fekete – fehérben (2009) és a 2011-es Local Time.
Grencsó repertoárja rendkívül sokszínű, a zeneszerzőt a formai változtatások mesterének tartják. Improvizatív zenei kísérletei mellett feldolgozott számtalan jazz-standardet, aktuális divatirányzatoktól függetlenül játszott pop-, rock- és ethno zenét, újraértelmezte a hatvanas évekbeli magyar tánczenéket, sanzonokat, komponált klasszikus zenébe hajló szvitet. Játszik a a Kampec Doloresszel, állandó tagja a Szabados György vezette MAKUZ-nak és az elektronikát is alkalmazó Budbudas-nak. Az utóbbi időben többször is fellépett saját neobeat együttesével, az AMA-val...
Koncertezett és felvételeket készített többek között Lewis Jordan-nal, Paul Termos-szal, Peter Kowalddal, Tobias Delius-szal, Peter Brötzmannal, Han Bennink –kel, Rudi Mahall-al és az orosz Noise Orchestra-val.
Ars poeticáját, konvencióktól mentes gondolkodását örökítette meg a Duna Műhely által készített Szabad vagyok című portréfilm.
Felállás:
Grencsó István - tenor szaxofon, basszusklarinét, fuvola
Benkő Róbert - bőgő
Pozsár Máté - zongora
Miklós Szilveszter - dob
Kovács Gergő - szaxofon
Meggyes Ádám - trombita
+
Lewis Jordan - alt saxofon, költészet
Barabás Lőrinc - trombita
Reut Regevs R time (ISR/USA)
Reut Regev Izraelben született és nevelkedett harsonaművész, zeneszerző, zenekarvezető, aki már fiatalon feltűnt a jazz-szcénán, előbb zongoristaként, majd harsonaszólistaként. Már hosszú évek óta New York-ban él, ahol férjével Igal Fonival és más zenészekkel duótól a négyfős felállásig különböző formációkban számos alkalmi vendégzenésszel lépnek fel.
Reut rendkívül sokoldalú zenész, aki a legkülönbözőbb zenei stílusokban alkotott maradandót, készített felvételeket és turnézott, legyen az latin, klezmer, rock, blues, jazz, kortárs komolyzene vagy szabad-improvizáció. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Anthony Braxton, Frank London, Butch Morris, Joe Bataan, a Firewater, Elliott Sharp, Dave Douglas, Metropolitan Klezmer, Hazmat Modine és még sokan mások.
2013-ban jelent meg első szólólemeze férje Igal, és számos kiváló New York-i zenész közreműködésével, amely az Enja Records gondozásában jelent meg, a This is R time című album, amely kiváló fogadtatásban részesült.
Igal Foni sokoldalú ütőhangszeres és dobos. Izraelben született, Braziliában nevelkedett, majd Párizsban tanult Kenny Clark-nál, hogy 1996-tól a New York-i jazz szcéna állandó szereplőjeként mára annak közismert és elismert muzsikusa legyen.
A R*time formáció rendkívül széles skálán mozog az alkotói hangulatokat és zenei stílusokat illetően egyaránt. Minden koncertjük egy vad és izgalmas utazásra visz, amelyen egymással szédületes szellemi közelségben együttműködő zenészek alkotnak egészen egyedülállót.
Felállás:
Reut Regev - harsona
Andrea Castelli - nagybőgő
Igal Foni - dob
Modal Jazz 5
A Modal Jazz quintet 2012-ben alakult, repertoárján jazz, jazzrock, latin, világzenei szerzemények és ismert standard-ek áthangszerelései, valamint saját kompozíciók is szerepelnek. A zenekar tagjai különböző felállásokban is külön-külön aktívan koncertező, képzett zenészek. A Modal Jazz 5 ötletes, igényes, közérthető és szerethető játékmódja miatt kellemes kikapcsolódást nyújt, ezért célja a fesztiválokon, közösségi programokon történő aktív részvétel. Így zenéje minél több emberhez eljuthat.
A formáció művészei a Kőbányai Zenei Stúdió, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Pécsi Tanárképző Intézete és a Kodolányi János Főiskola Jazz tanszkának jelenlegi és végzett növendékei.
Tagok:
Kristó Zsófia – fuvola
Dienes Csilla – szaxofon
Baksa Péter – basszusgitár
Huszár Ákos – dob
Radukov Dömötör – zongora
SZEPTEMBER 6. 19.00
Az A38 Hajó és a MU Színház Idén tizedszerre rendezi meg Budapest egyik legrangosabb nemzetközi zenei fesztiválját, az Újbuda Jazzfesztivált. A különleges jubileum különleges koncerteket hoz: eddig itthon még sosem látott/hallott nemzetközi zenei együttműködések és együttesek, a kortárs szabad improvizációs zene nagyon aktuális előadói. A fesztivál negyedik napján az itthon eddig csak fesztiválon fellépett lengyel fúziós „improck” zenekar, az Orange The Juice, illetve a Magyarországon először koncertező orosz dzsesszfunk fúvósbrigád, „brass band”, a 1/2 Orchestra.
Orange The Juice (PL)
A lengyel Orange The Juice zenéje valahol félúton helyezkedik el az imrovizatív funkos-fúziós dzsesszrock és a kísérletezős zajzene-matekmetál között: mintha egy Zappába oltott Meshuggah-t hallanánk. A klasszikus rock-felállást bőgővel és elektronikával színesítő együttes első lemeze 2008-ban jelent meg, és most dolgozik a Messiah Is Back című másodikon. Laza sanzonból csattogós funkmetál, a Pixies azóta klasszikussá vált csöndes-hangos szerkezetei, leginkább a Mr. Bungle-ra vagy a Tomahawkra emlékeztető hangulatváltások – ezek az Orange The Juice zenéjének legjellemzőbb jegyei.
Közben a zenekar kikacsintott az ambientes filmzenék felé is: kissé kibővülve, Minimatikon néven új zenét írt Robert Wiene klasszikus expresszionista némafilmjéhez, a Dr. Caligarihoz, ami akkora sikert aratott, hogy Lengyelországban hivatalosan is bemutatták a filmet az alternatív kísérőzenével. Az Orange The Juice korábban már fellépett a Sziget fesztiválon, ezúttal első magyarországi klubkoncertjére.
A zenekar tagjai
Konrad Zawadzki: ének, programozás
Dawid Lewandowski: gitár, ének
Marcin Jadach: basszusgitár
Janek Kiedrzyński: dob
Marcin A. Steczkowski: billentyűsök, trombita
Mariusz Godzina: szaxofon
1/2 Orchestra (RU)
A moszkvai 1/2 Orchestra (ejtsd: Half Orchestra) egyáltalán nem fél zenekar – legalábbis zenéjének gazdagságát tekintve. Persze lehet fél zenekarnak is tartani, ugyanis az együttes lényegében egy klasszikus funk-zenekar fúvósszekciója, azaz hiányzik a tuljadonképpeni zenekar. Ennek ellenére a 1/2 Orchestra súlyos, telt, dús muzsikájának hallatán egyáltalán nem érezzük szükségét mondjuk egy basszusgitárnak, hiszen itt kiderül, hogy mondjuk egy tuba is éppoly ütős bassline-t képes nyomatni, vagy egy szaxofon-harsona kettős is sodró groove-okat képes játszani. Van itt minden: feszes funk és táncos afrobeat, analóg drum and bass és csattogós hiphop, mindez elképesztő energiával előadva. A 1/2 Orchestra szvinges-funkos, zúzós fúvósdzsessze rendkívül szórakoztató és magával ragadó estét ígér.
Tagok
Roman Silepin: szaxofon
Szergej Burkov: tuba
Ramil Samszutdinov: harsona
Szergej Kaskin: trombita
Alexander Koszilov: trombita
Pavel Pahomov: ütőhangszerek
Mihail Rizsov: dob
