István atya 1985-2001 között az Albertfalvi Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosaként teljesített szolgálatot. Tanáremberként - az egyházi tevékenység mellett - a fő hangsúlyt a gyermekek és az ifjúság nevelésére és ennek megszervezésére helyezte. 1961-ben szentelték pappá. Kelenvölgy, Ráckeve, Székesfehérvár, Albertfalva mind egy-egy állomását jelzi papi életének.
Zenei végzettségének köszönhetően hét évig tanított az esztergomi szemináriumban. Két évet töltött Rómában a Pápai Liturgikus Intézetben, ahol tovább tanult. Három könyve jelent meg a liturgia témakörében, s ebből a Ministráns ABC és a Liturgikus Lexikon két kiadást ért meg.
Így vall az Albertfalvi Don Bosco iskola 'megálmodásáról': Évekkel ezelőtt, egy nyári délelőtt történt. Beteghez hívtak. Utam a hatalmas betonházak mellett vezetett. A gyepen talán húsz gyerek üldögélt, beszélgettek, nevetgéltek. Egyszerre csak az egyik felkiált: gyerünk, mindjárt kezdődik a film. A tér kiürült, s amikor visszafelé jöttem, akkor szállingóztak vissza a gyerekek. Egyet sem ismertem közülük. Ekkor önkéntelenül is felsóhajtottam: 'Don Bosco, te tudnád, mit kell értük tenni!'
A gondolatot tett követte, és 1991 nyarán elkezdték a szülőkkel szervezni a katolikus iskolát. Küzdelmes egy év várt rájuk. Sokszor reménytelennek érezték a helyzetet. Dolgoztak, szerveztek és imádkoztak. A siker nem maradt el! 1992. január 30-án éjjel az önkormányzati ülésen a képviselő-testület megszavazta az elvi engedélyt az iskola létrehozására. Április 23-án aláírták a működési engedélyt. Szeptemberben kezdődhetett a tanítás.
Az iskola szervezése után még elindította az egyházi óvoda létesítését, majd 2001-ben a betegsége miatt nyugdíjba ment. Napjainkban is tevékenyen részt vesz a katolikus médiában: rádió-előadásokat tart és nyolc éve szerkesztője az Adoremus liturgikus folyóiratnak. A MALEZI (Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet) irodavezetője, és így szervezi a különböző kiadványok munkálatait. Ha máskor nem is, de a Szent Mihály napi búcsún gondoljanak rá, mert előadásával is gazdagítja a nap programját, mint ahogy egykor a templom és a plébánia lelki életének és felújítási munkálatainak is szervezője volt.
