Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
október 21. hétfő, Orsolya

60+ Médiaműhely: 'Kálvin csillag' az Ildikó téren

Kultúra   |   2010, szeptember 23 - 15:39
Nyomtatóbarát változatSend by email

Kelenföldön, a lakótelep nagy házai között szerényen bújik meg egy különös alakú épület. Évek óta nézegettem messziről. Egyik sétám alkalmával megint megcsodáltam a 'fura' építményt és ekkor vettem észre, hogy egy templomban gyönyörködöm.

A megdöntött hatszög alaprajzú épületről a szemlélő nem gondolná, hogy református templom. Szemünk és lelkünk nem ilyenhez szokott.
Kíváncsiságom egészen a templom lelkészéhez vitt, hogy megtudjam az épület történetét.

Kálmán Péter - a Külső-Kelenföld Református Egyházközség vezető lelkésze - örömmel válaszolt kérdéseimre, igaz az építkezéskor Ő még nem volt itt. 1983-ban vette át a hivatalt a ’templomépítő’ Kovács Mihály lelkész úrtól. De erről majd később!

’. . .Megszoktam, és megszerettem a templomunkat. A hívek még a mai napig is vegyesen fogadják a különös, könnyűszerkezetes épületet - annak ellenére, hogy a világ minden tájáról idelátogató mérnökök elismerően nyilatkoznak róla. Építésekor rakétakilövőnek nézték a váz. . .’ mondja mosolyogva a lelkész úr.

Beszélgetésünk során derült ki, hogy az egyházközség szeptember 26-án lesz 60 éves. Ekkor tartják az ünnepi hálaadó istentiszteletet.

Búcsúzáskor Kovács Mihály lelkész úrhoz irányít azzal, hogy Ő sokkal többet tud mondani a tervezésről, építésről.

’Ez volt Budapest első újonnan épült református temploma az utóbbi 50 évben’- ezekkel a szavakkal kezdi Kovács lelkész úr a templomépítés történetét.

’Egyetlen összegyűjtött forintunk se volt az építkezéshez, de belevágtunk! Maga a gyülekezet 5 év alatt 1milló forintot gyűjtött össze. Külföldi reformátusok és más vallásúak is segítettek, de érkezett pénz Hollandiából, Svájcból, sőt még Dél-Amerikából is. 1979. szeptember 30-án került sor az ünnepélyes alapkőletételre, majd elkezdődött a munka.

Szabó István Ybl-díjas építész tervei alapján épült előre gyártott elemekből a könnyűszerkezetes épület. Nagy kihívás volt neki és a gyülekezetnek is a kicsi telek, (370 m2) a szokatlan forma. Az építész térítés nélkül vállalta a tervezést, a kivitelezést és a műszaki ellenőrzést is.

A kezdeti 3,5 millió forintos költség 5 millióra emelkedett a befejezésig. Sokszor küszködtünk nehézségekkel, volt olyan is, hogy állt az építkezés hetekig - pénzhiány miatt. Sok küzdelem és izgalom után 1981. szeptember 20-án volt az ünnepélyes átadás, melyen jelen volt Tóth Károly református püspök úr is.’

A templom mellett álló 9 méter magas, három lábon álló csőszerkezetes harangtornyot Bartha Zsuzsa ötvös iparművész tervezte.

Befejezésként néhány szó magáról az építészről:
Szabó István Ybl-díjas építész (1914–1988) a XX. századi magyar építészet egyik kiemelkedően gazdag és sokoldalú életművel rendelkező mestere. Pályája a két világháború között indult, és a nyolcvanas évekig ívelt.

Legjelentősebb alkotásai között említhető a Magyar Rádió legendássá vált Pagodája, a Martinelli téri irodaház és magasgarázs, az inotai Béke Művelődési Ház. Templomokat épített Farkasréten (Mindenszentek templom), Dunaújvárosban és Tatabányán. Szobrászként, grafikusként és üvegművészként is kiemelkedőek az alkotásai.

A fekete-fehér fotókat a ’templomépítő’ Kovács Mihály lelkész úr kölcsönözte.

sztorma - 60+ Médiaműhely (2010. 09. 23.)

LEGFRISSEBB
×