Budaházy Ilona kalauzol bennünket a gondozott kertben. Elmondása szerint az épület alkotóival együttműködő kertészek nem törekedtek a szigorú rendezettségre. A diákoknak és tanáraiknak a megfelelő pihenőhely kialakításakor a célszerűség és a kényelem volt a szempont: így nem találunk nyírott sövényeket, kényes díszfákat és cserjéket.
A kertészek ma is arra törekszenek, amire régen: legyen minden évszakban virágzó növény az utak mentén és a virágtartókban, az egyes épületrészeket átlátható növényzet határolja - és a füves területeket a diákok pihenésre, testmozgásra esetleg napozásra is használhassák.
Rendezett park fogadja a látogatót a Budafoki úti egyetemi bejárattól a könyvtárig. Itt találjuk az egyetem 1927-ben állított, első világháborús emlékművét. Bory Jenő tervezte a monumentális, szenvedő alakot. Az építész-szobrász, aki később 'vártulajdonosként' szerepel a Székesfehérvárról szóló útikönyvekben: ő a Bory-vár sajátkezű építője.
A különböző elnevezésű tanszékekhez vezető utak a Sóhajok hídjának nevezett sétányról ágaznak szét. A könyvtárat és a főépületet összekötő, csodálatosan szép neogótikus folyosó neve nem velencei, építészeti utalás - ugyanis itt nem a kivégzettek, hanem a vizsgára igyekvő, vagy onnan sikertelenül távozó diákok lelkiállapotát tükrözi.
A függőfolyosó alól kilépve, a sétány két oldalán szoborpark van. Az egységes talapzaton elhelyezett mellszobrok híres oktatókat, akadémikusokat ábrázolnak.
A bemutatások sorából engem Rados Jenő határozott, mégis derűs arca és számomra eddig teljesen ismeretlen élettörténete ragadott meg. Nemcsak mérnök-tanár, hanem muzsikus is volt - aki évekig járta az országot, hogy elkészítse 'A magyar kastélyok' című könyvét (1931). Később tanítványaival felmérte Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit, a padlótól a padlásig (1941).
1956-os tevékenysége miatt nem taníthatott. Nyugdíjazása után részt vett a műemlékek helyreállítási munkáiban, nevéhez fűződik a fertődi és a csákvári Eszterházy-, valamint a ráckevei Savoya-kastély felújítása. Tanítványai rajongtak érte, építészettörténete ma is tankönyv.
Talán az ő ösztönzésére alakult meg az egyetemi zenekar, amelynek egy fából készült, óriási fél- hegedű állít emléket - nem messze bronzportréjától. Az általa tervezett modern lakóház ma is áll. Ezt szívesen megnézném a Somló utca 52-ben!
A szoborpark minden alakja híres személyiség volt a műszaki tudományok valamelyik területén: ajánlom ezért a kert megtekintését minden érdeklődőnek, aki frissíteni vagy kiegészíteni szeretné a tudását ebben a témakörben!
Sétánkat folytatva megnéztük a használaton kívüli csillagvizsgáló tornyát, a régi és az új egyetemi tanszékek épületeinek stílusát, és eljutottunk a 'marslakók', azaz a magyar Nobel-díjasok kis köröndjéhez is. Itt látható Gábor Dénes, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő Neumann János bronzszobra.
Ki gondolná, hogy nemcsak az atombomba elmélete és létrehozása foglalkoztatta őket, hanem annak kapcsán a politika is?
Szilárd Leó Roosevelt elnököt biztatta az atomenergia kifejlesztésére, levelet írt Sztálinnak, találkozott Hruscsovval, Nehruval és a pápával.
Neumann János Eisenhower elnök stratégiai tanácsadója volt.
Kármán Tódor Kennedy tanácsadója volt a szuperszonikus repülés és a rakétatechnika fejlesztésének területén, találkozott Sztálinnal és Gandhival.
Wigner Jenő Johnson elnököt ösztönözte a polgári védelem kiterjesztésére.
Teller Ede Reagan elnököt beszélte rá a csillagháborús (értsd: rakétaelhárítás) program elindítására.
Mennyi ismeret, történelem és az egész kozmosz adhat itt gondolati találkozót egymásnak!
Visszafordulva ismét a Sóhajok hídjánál vagyunk - jobbkéz felől fehér szalaggal zárták le az átvezető utakat. Friss fűvetés sarjad a talajon - a külső szemlélő számára úgy tűnik.
Mi azonban, összekapcsolva a két 'vezetés' tanulságait, már tudjuk: most nem elsősorban a füvet, hanem az alagsori mély könyvraktár tetejét és több ezer értékes könyvet - védenek. A sok esőzéstől és a metróépítési munkálatoktól féltik az alant őrzött könyveket.
Látogatótársaimmal együtt azt reméljük, sikerrel!
Következik: 3. Gellérthegyi séta
|
|
|
|
