A Budafoki úti Galéria a megnyitó kezdetére zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, ami nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy a honi kortárs iparművészet egyik legkiemelkedőbb alakja látogatta meg a kiállítótermet. Schrammel Imre alkotásaival, elméleti munkásságával, valamint technikai találmányaival az ezredvég magyar és egyetemes kerámiaművészetének megújítójaként gyarapítja büszkeségeink sorát. A Borsos Miklós és Gádor István tanítványából lett mesterrel Dvorszky Hedvig művészettörténész beszélgetett a megjelentek előtt, melynek során világosan kirajzolódott, a Munkácsy-, és Kossuth díjjal is jutalmazott világhírű alkotó technikája szinte semmiben sem hasonlítható a hagyományos fazekas-keramikus iskola tanításaihoz. Egyedi munkamódszere szerint üreges belsejű agyagfigurákat készít, melyeket puha állapotban ütéssel, hajlítással, összenyomással deformál. Kutatja, hogyan viselkedik az üreges szobor különböző fizikai behatásokra. Krisztus-testet, Willendorfi Vénuszt, Köpönyeges Madonnát, Minótauruszt, férfi és női aktot mintáz, melyek a szándékos deformálással groteszk és esendő régészeti leletként hatnak. Schrammel tanulmányai során arra a felismerésre jutott, a természet erői a világmindenség anyagait gömbformákba rendezik, és a földi élet is ezt a formát találta a legcélszerűbbnek. Az emberi civilizáció ezzel szemben a jól definiálható, szögletes formákat kedveli, amit a természet, ha teheti, gömbölyűre alakít. Az alkotó fizikai kísérletei során tanulmányozta a lövedék agyagba történő becsapódását, a belülről robbantott mértani formák alakváltozásait, a levegő, víz és tűz alakító erejét, melyből megértette a külső környezeti hatások és a belső ellenerők küzdelmét. A keramikus alkotómunkáját jól láthatóan teremtés aktusként fogja fel, melynek során a földből vétetett anyag különböző hatásokra újra a földdé lesz. A művészettörténész arról is faggatja, miért üregesek a kerámiái. Schrammel más művészekkel ellentétben ugyanis a tömör szobrok helyett lapokból, rétegekből építi fel alkotásait, így összenyomásukkor figurái élő testként viselkedve alakulnak át. A mester nemzetközi elismertségét jól példázza a porcelán szülőhazájában, Pekingben kiadott nyolckötetes művészeti katalógus. A világ leghíresebb keramikusait és azok stúdióit felvonultató 2008-ban megjelent könyvben egyetlen magyarként Schrammel Imre neve is szerepel. A kiállítást megnyitó Simicskó István honvédelmi államtitkár beszédében hangsúlyozta, a keramikus munkássága fontos üzenetet hordoz. Nyitnunk kell a természet felé, hiszen a földi élet alapszabálya, hogy adnunk is kell a kapott kincsekért - tette hozzá. Dvorszky Hedvig szerint a reneszánsz szobrászként mintázó mester nyers erejű művészete ma is különös, öntörvényű és utánozhatatlan maradt.