William Fox, eredeti nevén Fuchs Vilmos családja a Tokaj-Hegyalja pincészeteiről, borairól híres községben Tolcsván tengette mindennapjait, mielőtt apja úgy döntött, hogy szerencsét próbál Amerikában - meséli a kerületünkben élő Bokor Pál A siker helye Hollywood - magyarok találták fel az amerikai filmet? című könyve kapcsán, aki fontos szerepet játszott a stúdióalapító szülőházának megtalálásában.
- Igaz, sok emléke nem lehetett Magyarországról, mert kilenc hónapos volt, amikor édesanyja, Fried Anna kisfiával követte férjét Amerikába- folytatja Bokor. Idősebb Fuchs Vilmos öccsét keresve hajózott ki korábban a tengerentúlra. Igaz, őt nem találta meg, de látta a jobb élet lehetőségét, mivel nem élt meg Tolcsván kis szatócsboltjából. Levélben kérte meg feleségét, kövesse őt gyermekükkel az Újvilágba. Ő követte is, és bár felcseperedett fia kevésbé volt tehetséges, mint Zukor, a szerencséjét így is megcsinálta. Soha nem látogatott haza, nem tartotta a kapcsolatot magyarországi rokonaival, ami magyarázza, hogy a tolcsvaiak nem igazán tartották számon, mi történt az Újvilágba csecsemőként kikerült Fuchs Vilmossal.
A Zucker (más források szerint: Czukor) Adolf néven Ricsén született Zukor nevéhez kötődik az első hollywoodi filmstúdió, a Paramount megalapítása és a máig fennálló stúdiórendszer kialakítása. Ő vezette be Hollywoodban az egészestés játékfilmeket és a "sztárrendszer" is az ő fejéből pattant ki. Zucker Adolf 16 éves koráig Ricsén élt, erősen kötődött a községhez, ahová 1927-ben el is látogatott. Ő egész életében magyar maradt és a személye rengeteg magyar tehetséget: írókat, színészeket, rendezőket vonzott Hollywoodba. Adolf Zukor 1928-ban adományozta a községnek a Juhász kutat, de másképp is támogatta szülőfaluját: minden házasulandó lánynak küldött nászajándékként 25 dollárt, ami akkoriban hatalmas összegnek számított.
Ricsén 2001-ben adták át a Zukor Adolph Művelődési Házat, amelynek végső munkálatait 2008-ban fejezték be. A színház, könyvtár és rendezvényterem mellett már vendégek befogadására is képes az épület, ahol a Paramount stúdióban készült filmek vetítésével szeretnék színesíteni programjaikat a szervezők.
William Fox Zukorhoz hasonlóan sok magyart foglalkoztatott, és az ő nevéhez fűződik az első hangstúdió kialakítása, a hangosfilmgyártás bevezetése is. Az elmúlt évszázad során rengeteget változott a filmes paletta, a technológia fejlődésekről nem is beszélve. Egy valami azonban maradt: a struktúra, amely bizony a magyarok nélkül nem jött volna létre. Szinte nem születik olyan sikerprodukció a filmipar fellegvárában, amelyben ne vett volna részt valamelyik honfitársunk. S bár a mai filmcsillagok között nem igazán találunk magyar színészeket, a háttérmunkákban most is nagy szerepet játszanak. Olyannyira, hogy - ha lehet hinni az ígéreteknek - hamarosan egy Oscar - gyanús film járja be az országot, ahol Báthory Erzsébet története elevenedik meg majd a vásznon. A forgatókönyv írója pedig ki más lehetne, mint maga Bokor Pál?!
