Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 11. szerda, Árpád

Az 1848-as forradalom előzményei

Kultúra   |   2011, március 15 - 12:06
Nyomtatóbarát változatSend by email

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik legmeghatározóbb eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója volt, és a 1848-as európai forradalmi hullám résztvevő nemzetei közül egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.

Abban az időben a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság együttesen alkotta az Osztrák - Magyar Monarchiát. Közös uralkodója volt a két országnak, aki a Habsburg-házból került ki. Bár volt magyar Országgyűlés, ennek nyelve először a latin, majd a német lett. A magyar rendek törekedtek az önállóságra, próbáltak engedményeket elérni az uralkodónál, kevés sikerrel. Egymásba értek a háborúk, amit a magyar társadalom minden rétege megszenvedett. Bár az uralkodóház részéről engedményeket tettetek az oktatás területén és enyhítettek a jobbágyság terhein, egyre többen érezték úgy, kezükbe kell venniük saját sorsuk irányítását.

1789-ben kitört a francia forradalom, ennek eszméje hatással volt a magyar értelmiségre is, egyre erősebbé vált az uralkodó iránti gyűlölet. Ezt növelte, hogy a háborúk miatt II. József a magyar nemességet is meg akarta adóztatni, így már a király trónfosztásáról is tárgyaltak a magyar nemesek.

Franciaország hadat üzent a Habsburg Birodalomnak, majd Napoleon waterloo-i vereségével a magyar termékek iránti kereslet is csökkent, a pénz is értékét vesztette. 1825-ben összeült az Országgyűlés, ahol a magyar nyelv használatának ügye volt a központi kérdés. Ekkor született döntés a Magyar Tudományos Akadémia felállításáról, amihez gróf Széchenyi István egy éves jövedelmét ajánlotta fel. 1830-ban jelent meg Széchenyi Hitel című műve, amiben Magyarország gazdasági és társadalmi átalakulásának programját fogalmazta meg. 1832-ben Kossuth Lajos megjelentette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, amelyből értesülhetett az ország népe a tanácstermekben folyó vitákról.

Az egyre erősödő reformmozgalmat az uralkodó - ekkor már V. Ferdinánd - és környezete nem nézte jó szemmel, ezért sok magyar vezetőt börtönbe záratott. A reformmozgalom erősödését azonban nem tudta megakadályozni. 1847 nyarán megalakult az ellenzéki Párt, aminek elnöke gróf Batthyány Lajos lett. Programjukat az ellenzéki nyilatkozatot, Deák Ferenc fogalmazta meg. Követelték a Parlamentnek felelős magyar kormány létrehozását, a sajtószabadságot, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, Erdély Magyarországhoz csatolását, a közteherviselés bevezetését, a törvény előtti egyenlőség bevezetését valamint, hogy a nép is képviseltethesse magát a törvényhozásban és a helyhatósági választásokon.

Az Ellenzéki Nyilatkozat a márciusi forradalom programjává vált. Közben Európában forradalmi hullám söpört végig, legutoljára Bécsben, 1848. március 13 -án tört ki a forradalom. A bécsi forradalom híre ösztönző hatással volt a magyar radikális ifjakra is. Tizenötödikén a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dalt.

Délután naggyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

LEGFRISSEBB
×

Nosztalgia Szilveszteri Bál  

2019december3120:00

2019. december 31-én, kedden 20:00 órakor kezdődik a Nosztalgia Klub szilveszteri bálja az FMH-ban.