Az álarc lehull

Eredetileg a nagy evések és ivások időszakaként tartották számon a farsangot, mellyel a természetet kívánták hasonló bőségre ösztönözni. A farsang hazája Olaszország, eredete pedig a régi római Saturnália ünnepére vezethető vissza, mellyel az egyház nem tudta felvenni a versenyt és ezért kénytelen volt a régi pogány ünnepet keresztény színezettel felruházni. Még manapság is a leghíresebb népünnepek közé tartozik az olasz, különösen a velencei karnevál. Ez az ünnep régen nemcsak álarcos felvonulásokkal járt, ahol virágot és cukorból készült konfettiket dobáltak a járókelőkre, híres volt állatviadalairól, valamint a római lóversenyeiről is. A farsanghoz fűződő szokások számtalan nép rítusainak emlékét őrzik. Farsangi időben van a busójárás, sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzatnak, a fiatalok kakast ütnek. A farsang főként a fonók, bálok, táncmulatságok időszaka. Napjainkig gyakoriak a maskarás, jelmezes bálok. Valamikor a tánciskola is farsangi időben volt, a próbabál, a tanfolyam résztvevőinek vizsgabálja farsang utolsó napján zajlott. A lakodalmak időszaka is a farsang idejére esett. Ennek oka az volt, hogy különös mágikus kapcsolatot képzeltek az egybekelő ifjú pár és az ébredő természet között. A felnőttek, gyerekek, asszonyok, lányok, férfiak sokszor külön-külön farsangoltak. A farsang gondolatköre a házasság témája körül forgott. A szokások és hiedelmek zöme azonban úgy tartja, hogy farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot „farsang farkának” is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás, vagy ahogyan mondják: a fordított világ napjai. Ezt mutatják a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák - például temetésparódiák - és az álesküvők. Az egyház évszázadokig üldözte a farsangi pogány szokásokat, később már inkább átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, egészséges életörömnek, szórakozásnak és összevonta a keresztény hagyományokkal. A farsang utolsó napját jelölő "húshagyókedd" elnevezés is a hús elhagyását, a negyven napos böjt kezdetét jelzi. Húshagyókedden pontban éjfélkor megkondultak a harangok, amely egyben a farsang végét is jelezte és mindenki abbahagyta a mulatozás. Másnap, a hamvazó- vagy böjtfogadószerdán, már a hosszú böjt első napját kezdték meg. A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjtöt felfüggesztették, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ezt nevezték a torkos- vagy tobzódócsütörtöknek (mai modern formájában az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra). A következő naptól kezdve azonban valóban nem ettek az emberek húst és zsíros ételeket húsvét vasárnapjáig. Ebben a 40 napban az egyház azért tartatta a böjtöt és tiltotta a vigadalmakat, még a lakodalmakat is, hogy az emberek teljesen megtisztult testtel és lélekkel várják a húsvétot. A jelmezek A farsangi jelmezbál manapság egyre inkább a gyerekekről szól, a szülők azonban évről évre egyre többet törik a fejüket, hogy minek öltöztessék a gyereket. Ilyenkor aztán könnyen alakulnak ki viták, egymásnak feszül a gyerek és a szülő akarata, a lehetőségek és a praktikum. Nagy a kísértés a szülők számára, hogy betérjenek az első üzletbe és megvegyék a készen kapható állat- és egyéb jelmezeket, de egyáltalán nem biztos, hogy a gyerek hajlandó is lesz azt magára ölteni. A "jó jelmez" olyan, amelyben a gyerek szívesen marad akár egész nap, ami nem akadályozza a szabad mozgásban, nem lógnak le róla méteres darabok, és nem sül meg benne a meleg termekben. A jó jelmez olyan, amelyet a szülő úgy tud ajánlani neki, mintha ő találta volna ki, és elég időt töltenek együtt a készítésével, mert jelmezbál ide vagy oda, egy kisgyereknek a legnagyobb farsangi élmény mégis a szüleivel együtt töltött lázas készülődés. A jó jelmez nem trendi, nem követi a divatot, hiszen ő sem érezné jól magát, ha egy lenne a tucatnyi Superman között. Olyat kell találni, ami nem függ az aktuális hullámoktól és nem található belőle másik a boltok kirakatában. Ha nincs saját ötlete a családnak, érdemes segédanyagot használni. A Cser Kiadó gondozásában nemrégiben megjelent Jelmezek - Fortélyok című könyv például könnyen elkészíthető, ötletes megoldásokat kínál erre a problémára. Így a gyerekek kiválaszthatják az ízlésüknek megfelelő jelmezt, amelyet az anyuka könnyen elkészíthet a sablonok segítségével.