Az Apor Vilmos Emlékbizottság rendezte hangversenyen, olyan egyházi kórusművek és népénekek hangzottak el, melyeket a vértanú püspök nagyon kedvelt. Az ünnepeltet Jókai Anna Kossuth-díjas író méltatta. A hangversenyt követően felolvasták Rétvári Bence államtitkár egybegyűlteket köszöntő és a püspököt méltató levelét, majd virágcsokrokat és koszorúkat helyeztek el a gimnázium aulájában található Apor-szobornál, melyet a székely himnusz eléneklése követett. A szobor tövénél Dr. Jordán László emlékezett a püspökről, aki 1944-ben a házasság szentségében részesítette őt és feleségét. Az ünneplők között ott volt a kerületünkben élő Dr. Ligeti Imréné Peredy Mária is, aki szemtanúja volt a püspök vértanúvá válásának. Ő is azon lányok egyike volt, akiket a Püspökvárban védelme alá vett Apor Vilmos. Ki volt Apor Vilmos? Apor Vilmos Győr vértanú püspöke 1892. február 29-én született Segesváron. Mind anyai, mind apai ágon főnemesi származású volt. Édesapja, Báró Apor Gábor családja évszázadokon át jelentős szerepet vitt Erdély történetében, ő maga Nagyküküllő főispánja volt, később pedig államtitkári kinevezést kapott és családjával Bécsbe költözött, de legelőkelőbb hivatalában is megtartotta jelmondatát: „Felejtsük el önmagunkat másokért.” Édesanyja, gróf Pálffy Fidélia rokonsága a XVII. század óta magas hivatalokat töltött be. 1915. augusztus 23-án br. Apor Vilmost Lányi József püspök a nagyváradi székesegyházban szentelte pappá, majd Gyulára került káplánként. Néhány éves papi szolgálatban elismert erkölcsi, lelki és szellemi felkészültsége alapján lett 1918-ban Gyula plébánosa. A Tanácsköztársaság napjaiban egymást követték a kommunisták Isten- és egyház-ellenes rendelkezései. Amikor a Budapestről érkezett agitátorok sürgették, hogy a gyulai "direktórium" akár "vérfürdő" árán is számoljon le a város "burzsoá" elemeivel, Apor Vilmos elment a "direktóriumra" tiltakozni, és védelmébe vette a kivégzésre szántakat. A "vérfürdő" elmaradt! A Tanácsköztársaság bukását követő román megszállás más szándékú terrorhullámost hozott. A román parancsnokság elrendelte az egykori, a Tanácsköztársaságra esküt tett katonák internálását. A városi plébános tiltakozását a román illetékesek visszautasították. Apor Vilmos az igazságosság sérelmét nem tudva elviselni tovább lépett és Bukarestbe utazott. Az angol származású román királyné kihallgatáson fogadta, aki a tények megismerése után intézkedett, hogy az internált tisztek visszanyerjék szabadságukat. Apor Vilmos az ősi győri egyházmegye püspökeként a gyulai negyedszázadon át megvalósított lelkipásztori elgondolásait és gyakorlatát alkalmazta. A II. Világháború eseményei 1943-ban már egyre súlyosabb veszteségeket, gondokat, fenyegetéseket jelentettek a magyar társadalomnak. Apor Vilmos püspök 1944 vészterhes hónapjaiban nem elégedett meg az elvi tiltakozásokkal. Otthona, a Püspökvár, nyitva állott minden faji, vallási vagy politikai alapon üldözött számára. 1945. március 30-án, nagypénteken, a Győrt megszálló szovjet katonák betörtek a Püspökvárba, hogy elhurcolják az ott tartózkodó lányokat és asszonyokat. A püspök védelmükre kelt és életével akadályozta meg, hogy bárkit is bántsanak. A vörös katonák lövéssorozatából három golyó megsebesítette. Április 2-án belehalt sérüléseibe. A háborús körülmények, majd a szovjet megszállás a vértanú püspök méltó tiszteletét a temetéstől a síremlékbe történő elhelyezésig lehetetlenné tette. Tizenöt évvel ezelőtt, 1997. november 9-én Apor Vilmos püspököt II. János Pál pápa avatta boldoggá, mely az egyház számára azt jelenti, hogy egy embert, akit példaképnek tekintett, nyilvánosan is tisztelhet, ünnepelheti benne Isten embert megújító kegyelmét. Boldog II. János Pál pápa mondta róla: „Vilmos püspök hősies tanúságtétele becsületére válik a magyar nemzet nemes történelmének.” Forrás: Hölvényi György, Az igaz tanú - Apor Vilmos vértanú püspök élete, Második, bővített kiadás. Kiadja a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
