Szeifert Alexandra története nem hétköznapi, hiszen ilyen tragédia nem 14 éves kislányokkal szokott megesni, főleg nem ilyen váratlanul.
Szandit az Újbuda Tv nézői 2005-ben ismerhették meg az első Múzsák Csókja tehetségkutató vetélkedő során, a kislány ugyanis bejutott a verseny döntőjébe a legjobb hat játékos közé. A televízió munkatársai és a nézők számára is hamar kiderült, hogy Szandi egy közvetlen, társasági ember, akiből árad a szeretet.
S bár a kislány nagyon ügyesen vette az akadályokat, egy kicsit éretlen volt 13 évesen, hogy felvegye a küzdelmet a nála 3-4 évvel idősebbekkel, így a második körben elbúcsúzott a versenytől. Kertész Zsuzsa a vetélkedő egyik zsűrije igazi "dicséret-csokorral" engedte útjára Alexandrát, akiről mindenki tudta hogy legnagyobb álma az, hogy színésznő lehessen. Ezért a célért mindent meg is tett, színitanodába járt, szavalóversenyeken indult és sokszor komoly díjakat vihetett haza. Sipos Péter állandó zsűritag az Írigy Hónaljmirigy frontembere pedig így fogalmazott: "Szandi nagyon tehetséges kislány, ha így folytatja 5 év múlva tarolni fog."
Egyik este azonban színházból hazajövet minden előzmény nélkül összeesett és nem tért magához. Kiderült, hogy fejlődési rendellenesség miatt agyvérzést kapott, 3 napig halálközeli állapotban volt, az orvosok már lemondtak róla. Az újraélesztés után a kislány éber kómába esett, nagymamája azonban szentül hitt abban, hogy egyszer Szandi meg fog szólalni. Közel fél év tudattalan állapot után május 1-jén egyik este valóban meg is történt a csoda, Szandi egyszer csak "Csókolommal" köszönt a szomszéd néninek.
Ekkor kezdődött Alexandra nagy küzdelme a felépülésért, aki a magatehetetlenség állapotából odáig fejlődött, hogy ma már képes szépen beszélni, visszatért a humora, és a kamasz kor jegyei is egyre jobban felfedezhetőek nála. A kislány rövid távú memóriája még fejlesztésre szorul, de a régen történt dolgokra tökéletesen emlékszik. Szandi óriási utat tett meg: bár a bal kezét még nem tudja rendesen mozgatni, ma már tolószék nélkül él, háromlábú bottal és kis segítséggel képes járni is.
A kedvenc nagymama, aki eddig is fáradhatatlanul gondozta őt, minden nap bejárt hozzá a kórházba, néhány hete már otthon ápolhatja Szandit, aki nagyon boldog, hiszen végre saját szobájában lehet. Ahhoz azonban, hogy a kislány végleg hazakerülhessen, egy olyan gyógytornászra volt szüksége, aki otthon látogatja és kezeli őt. Ehhez a lehetőséghez Újbuda Önkormányzata segítette hozzá Szandit. A Flamenco Hotelben a november 11-ei kerület napi ünnepségen Jankó István önkormányzati képviselő és Veresné Krajcár Izabella alpolgármester asszony büszkén köszöntötte a kislányt.
Alexandra még nem képes komoly regényeket olvasni, de tiniújságokat szívesen lapozgat és imádja, ha felolvasnak neki. Az énekléshez is egyre nagyobb bátorsággal fog hozzá, sőt úgy énekel angol dalokat, hogy az iskolában nem angolul, hanem németül tanult.
A Múzsák Csókja tehetségkutató vetélkedőre szép emlékekkel és nagy örömmel gondol vissza az egykori versenyző. Nagymamája hitt abban, hogy unokája még ebben az állapotban is képes érzékelni a külvilágot és a verseny felvételeit sokszor lejátszotta a kislánynak a kórházban, hogy ezzel is örömet okozzon neki.
A bátor lány legutóbb arról álmodozott, hogy egyszer találkozzon a "Nagy Szandival". Bárcsak minden vágya így teljesülne, ugyanis az énekesnő egyik nap valóban becsöngetett hozzá és két ajándékalbummal lepte meg. A kislány kint olvasott nagymamájával a kertben, és szóhoz sem jutott a boldogságtól, mikor meglátta kedven csillagát.
A két Szandi nagyon jót beszélgetett, közösen elénekelték kedvenc dalukat is. A "Nagy Szandi" nagyon büszke volt rajongójára, aki szerinte különleges nagylány, kitartó és nagyon erős. A találkozás végén ezekkel a szavakkal búcsúzott el új kis barátnőjétől: "Szandi te egy nagyon vagány és bátor kiscsaj vagy, nem féltelek téged, meg fogod te állni a helyed a nagyvilágban".
Az egész Újbuda Média és a kislány barátai is nagyon szurkolnak Szandinak és reméljük, hogy egyre több álma valóra válik majd, egyszer talán az is, hogy színésznő lehessen.
Zzzz (2008. 11. 13.)
|
|
|
|
|
