Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 4. szombat, Mónika, Flórián

Janicsárok ütközete a Majálison

Kultúra   |   2009, május 28 - 14:20
Nyomtatóbarát változatSend by email
"A Nánai Sólymos Vitézek csapatjának fundamentuma 2002-ben Szent György havának 20. napján tétetett le Nána várában. Innen megyünk portyára szerte, ahová elhínak bennünket. Szenvedélyünk a régmúlt korok szokásainak felkutatása, megösmerése, közreadása. A megösmért titkokat deákunk tollábul való színjátékokba ágyazván adjuk elé." Ezekkel a szavakkal mutatkoztak be a Nánai Sólymos Vitézek, akik a Bornemissza János Hagyományőrség Egyesülettel közösen varázsolták a Bikás dombra a16-17. századi török életképeket.
A programokon külön jelentőséget kapott a hagyományos magyar portyázó harcmodor rekonstruálása és az ehhez tartozó életmód és életvitel - így az étkezés, öltözködés, zene, tánc, irodalom, mese- és mondavilág, kézművesség - kutatása és bemutatása. Az Újbuda Majálison elsősorban a végvári gyalogság életét jelenítették meg, majd egy rögtönzött játék keretén belül a magyar és a török hadak ütközetére is sor került. A vitézek pedig nemcsak kardforgatásban jeleskedtek, hanem azt is bebizonyították, hogy milyen hősiesen tudnak helyt állni, ha a szebbik nem védelméről van szó. A szöktetés megakadályozását pedig siker koronázta: az egzotikus keleti lányok varázslatos hastáncbemutatóval kápráztatták el a hirtelen összeverődött férfisereget. A közönség pedig nemcsak távoli szemlélője volt a történéseknek, hanem ha akart, aktív résztvevője is lehetett az eseményeknek. Így beülhetett a basa mellé, beszélgethetett a háremhölgyekkel, vagy felkérhette az udvari rajzolót egy portré alkotására. A lányokat pedig hennafestéssel várták, amelyhez - bár sokan nem tudják - a legfontosabb rituálék kötődnek a török kultúrában. A hennafestést elsősorban az emberi élet fordulóihoz kötődő ünnepeken (születés, házasság, halál) kap szakrális jelentőséget, mivel óvó-védő szerepet tulajdonítanak neki, ezen felül pedig a hennafestés maga a rituálé része. Manapság a törökök a hennafestést esküvő, valamint Ramadan után használják. A házassági előkészületek egy egész hetet vettek igénybe Törökországban. Miután a fiú szülei megtalálták a legalkalmasabb lányt a házasságra, megalkudtak. Ma már természetesen nem a szülők döntik el, hogy a lányukat kihez adják, de a falvakban még a mai napig is szülői beleegyezés kell a házassághoz. Az esküvő előtti éjszaka neve kina-gecesi (hennaéjszaka). Ezen az estén zenészek, táncosok szórakoztatják a vendégeket, amíg a menyasszony egy külön szobába elvonul, hogy megfessék neki az esküvői hennáját. A hennának külön szimbolikája van ezen az ünnepen. A henna illatát a menny illatának nevezik. A hennapaszta szimbolizálja a nőt és a menny tiszta földjét, a gyertya pedig a férfit és a megtisztított szűz magot, melyeknek házasítása a tökéletességre való törekvés.