Kismarton és az Esterházy család

Az Esterházy család története a 13. századra vezethető vissza. A családtörténet szereplői a 20. század kezdetéig a magyar királyság legbefolyásosabb főrendi dinasztiáinak egyikeként kiterjedt birtokokkal rendelkeztek, és többeknek közülük manapság sincsenek filléres gondjaik. A kora középkori gótikus végvárból létrejött Kismarton 1622-ben került az Esterházy család tulajdonába, amikor Miklós gróf Bethlen Gábornak engedte át Munkácsot, aminek fejében megkapta a fraknói és a kismartoni uradalmakat. A család egyike volt a művészetek pártolásában élen járó legjelentősebb magyar arisztokrata családoknak. Az Esterházy-udvar zenei és színházi életének virágkorát, mely a családot a Habsburg-birodalom határain messze túl ismertté tette, Haydn korában élte. Joseph Haydn 40 éven keresztül állt a család szolgálatában, és számos művét éppen itt komponálta. Tegyünk itt említést a Haydn-teremről, amely a világ egyik legszebb és legjobb akusztikájú koncertterme. Áprilistól októberig vannak itt koncertek. A terem méretei impozánsak, viszont télen nincs fűtés, mert a költségeket még a közismerten tehetős osztrákok is sokallják. Ha valaki Kismartonba érkezik, mindenképp érdemes egy sétát tennie a kastély hatalmas kertjében, amely Európa egyik legszebb parkja. Eredetileg francia park volt, de a 19. század végén az akkori divatnak megfelelően angol stílusúvá alakították. Az Esterházyak minden ágában találunk a zeneművészet iránt érdeklődő személyiségeket, a leghosszabb ideig fennálló, kiemelkedően magas színvonalú kulturális élet azonban a hercegi ág kismartoni birtokához kötődik. Az udvar első fénykorát Esterházy Pál uralkodása alatt élte, aki 17 évesen lett a család feje. Az igen tehetséges és sokoldalúan képzett ifjú a bölcsészeti, jogi és katonai tanulmányok mellett részt vett az iskolai színjátszásban is. Fiatalon lett Sopron megye főispánja, majd magas katonai ranggal részt vett a török elleni harcokban. Első felesége halála után visszavonult a közélettől, s bár formálisan az ország katonai vezetője maradt, az 1690-es évektől elsősorban családi birtokaival, és a művészetekkel foglalkozott. Esterházy Orsolya - aki nemcsak a felesége, hanem egyben az unokatestvére is volt Esterházy Pálnak - 41 éves korában bekövetkező haláláig összesen 19 gyermeknek adott életet. 1682. március 31-én hunyt el és a testét az akkori divatnak megfelelően állva temették el. A titokzatos és a máig megmagyarázhatatlan a dologban az, hogy a holtteste mumifikálódott és nem porladt el. Miután emiatt az elmúlt évszázadokban a kripta többé-kevésbé zarándokhely lett, ezért a 20. század elején a holttestet koporsóba helyezték és a kriptát bezárták. Az Esterházy család kriptája a kismartoni Ferencesek templomában a kolostor keleti részén található. A kripta neogótikus stílusban épült, háromhajós oszlopcsarnokkal, a soproni Storno Ferenc munkája. A Ferencesek templomát és a kolostort a Haydngasse-ban 1386-ban Kanizsai János egri püspök alapította. Az eredeti falakat 1529-ben a törökök elpusztították és csak 1629-ben húzták fel az új épületet a régi helyén. Az építés előzménye gróf Esterházy Miklós fogadalmához kötődik, aki a lakompaki csata előtt megfogadta, hogy ha megmenekül a csatában Szent Mihály tiszteletére templomot és kolostort épít ide. A templomban helyezte el azt a kegyképet, melyet egy ferences barát hozott Itáliából. Az egykorú beszámolók szerint a kegykép előtt számos csoda történt és híres zarándokhely lett. A templom belsejében szép reneszánsz oltárok találhatók olasz mesterektől, gazdag stukkódíszítéssel ugyanebből az időből. A város Haydn-orgonáinak egyikét is itt találjuk a templomban. A pillantásunkat biztosan a rokokószószék vonja magára 1752-ből. A reliefek Szent Ferenc hal- és madárprédikációit jelenítik meg. A Ferences kolostor 2. emeletén található az Egyházmegyei Múzeum, amelyet 1981-ben egy időszakos kiállítással nyitottak meg. A kastély és a hozzájuk tartozó épületek jelképei és egyben a legjelentősebb kulturális emlékhelyeivé váltak Burgerlandnak.