Latinovits Zoltán modern játékstílusa egyértelmű korszakváltást hozott a korabeli színházi világban. Játékát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. A már 3 éves kora óta szavaló művész velejéig átélt egyéni stílusú szavalataival a magyar előadóművészet legnagyobb alakjává vált. Korában azonban sokan összeférhetetlennek, "rendszerellenesnek" tartották egyéni véleménye, meg nem alkuvó életszemlélete, és nehéz természete miatt. Mindenkinek az igazat mondta, ha néha kíméletlenül és túlzottan szigorúan is, de mindenképpen találóan és bátran. Színháztörténészek szerint Latinovits Zoltán életével a korabeli színházi és politikai viszonyok ellen meggyőződésből lázadó ember haragját szimbolizálta.
A színészről balatonszemesi emlékmúzeumban összegyűjtött rengeteg információ és relikvia természetesen nem fért el maradéktalanul a Kelenvölgyi Közösségi Házban, de Dr. Mészáros Balázs, a múzeum vezetője igyekezett a legizgalmasabb anyagot összeállítani. A kiállítást Simon Károly és Jankó István önkormányzati képviselők nyitották meg, akik maguk is Latinovits rajongóknak vallják magukat. Jankó István elmondta, szomorúan tapasztalja, annak ellenére, hogy a színészóriás a kerületi Műszaki Egyetemre járt, ma se utca, se tér nincs elnevezve róla. Hozzátette, ahogy eddig is, ezután is megpróbálja a testület elé terjeszteni az ügyet.
A falon 16 képregényszerűen ábrázolt textilmolinón kísérhettük végig Latinovits életútját, személyes sorsának és művészi pályájának alakulását. A vitrinekben pedig olyan tárgyi emlékeket láthattunk, melyek egészen közel hozták a látogatóhoz az embert és a kort, amiben élt. - Egy igazi művészeti turkálót állítottunk össze, ahol megtalálhatjuk a színész szemüvegtokját, borotváját, vagy kedvenc könyvét is - mesél a kiállítási tárgyakról Dr. Mészáros Balázs történész, múzeológus. Mindemellett igazi csemegékkel is szolgált a tárlat. Az érdeklődő egészen közelről olvashatta például a már súlyos depresszióval küzdő Latinovits utolsó, halála előtt két órával írt levelét, jó barátjának Cserhalmi Györgynek címezve.
|
|
|
|
