Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 11. szombat, Ferenc

Szent Gellértről emlékeztek meg Őrmezőn

Kultúra   |   2010, szeptember 30 - 13:16
Nyomtatóbarát változatSend by email
Az Őrmezei Általános Iskolában 2001-ben állították fel azt a kopjafát, amely Giorgio Sagredo-ra, ismertebb nevén Szent Gellért püspökre emlékezik. A lombardiai szerzetesből Magyarország egyik első püspökévé lett egyházi személy 1046 szeptemberében, halála napján éppen Őrmezőn vonult át kíséretével. Két helyi civil szervezet lassan tíz éve ünnepli meg ezt a napot a Menyecske utcai iskolában.
Az Őrmezei Morus Szent Tamás Egyesület és az Őrmezei Közakarat Egyesület közel tíz évvel ezelőtt úgy gondolta, ha már a többé-kevésbé gyökértelen lakótelep történetében található valami, amire érdemes a megemlékezésre, miért ne teremtenének neki helyi hagyományt. Az Őrmezei Általános Iskola kertjében felállított kopjafa körül idén is ünnepséget rendeztek, melynek nyitányaként a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola furulyás lányai adtak rövid koncertet. Később az általános iskola diákjai mutatták be műsorukat, melyben a Szent Gellért regéket mesélték el a közönségnek. Végül a szervezetek képviselői szólaltak fel, majd Forgács Alajos, a Szent Gellért Plébánia vezetője emlékezett meg történelmünk kiemelkedő szentjének életéről. A beszédek zárásaként megkoszorúzták az emlékművet. Szent István király Gellért püspököt bízta meg fia, Imre herceg nevelésével, de a fiú felcseperedése után remeteéletre szánta magát. Az István halála után kitörő trónviszályok idején tért vissza a közéletbe, hogy eloszlassa a konfliktusokat, és visszahozza Vazul fiait a trónra. 1043-tól a püspökre is egyre veszélyesebb helyzetbe került, hiszen megtagadta Aba Sámuel királytól húsvéti koronázását, és nyilvánosan megtámadta őt politikai gyilkosságai miatt. 1046-ban útra kelt, hogy már a határon üdvözölje András herceget, ekkor haladt át kíséretével Őrmezőn. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél (a mai budapest-belvárosi templom és a Rudas-fürdő közt) megtámadta őket a minden idegenben ellenséget látó pogány néptömeg, kétkerekű talyigán a Kelen-hegyre vonszolta, majd egy hordóba zárva a mélybe lökte. Azóta nevezik a hegyet Gellért-hegynek.