Deák M. Ria textíliáit egyáltalán nem lehet egysíkúnak nevezni – nem csak azért, mert az alkotások többsége izgalmas térbeli formát ölt, hanem mert szemet gyönyörködtetnek és elgondolkodtatnak. Horgolt és kötött témáit a természet és az utazások, zarándokútjai ihletik. Zarándoklatai nyomán születtek a fehér hasított vászoncsíkokból készített, háromdimenziós horgolt keresztek, melyek a mostani kiállítás legszembetűnőbb darabjai: a MOM kupolatermébe belépve azonnal a földre fektetett térbeli keresztek sorozatán fut végig az ember szeme. Egymás után láthatjuk a latin keresztet, a Szent István apostoli küldetésére utaló kettős keresztet, a napkeresztet, amely egy egyetemes és vallásoktól független őshit jelképe.
Mindezek mögött áll a Lélekkapu címet viselő installáció, amelyen ha áthaladunk, egy puritán, szövött álló kereszt tűnik fel: ez, mint Nahóczky Judit művészettörténész a kiállítás megnyitóján fogalmazott, „felkiáltójelként hív önvizsgálatra bennünket”.
Deák Barna papíron látható művei egy különleges, általa kifejlesztett sokszorosítási eljárással, úgynevezett drótnyomattal készültek. A legtöbbet ábrázolt figurája a ló, amely a keresztes hadjáratok harci állataként éppúgy megjelenik, mint a művészt az istenek közé repítő hű segítőtársaként. A ló mellett a kutya is egy gyakran feltűnő karakter.
„A ’nagy kutya’, az ’ugató kutya’, a ’kutyahierarchia’ kitűnő eszközei az áthallások ábrázolásának, társadalom- és politikabírálatnak, az életünkben naponta jelenlévő társadalmi visszásságok megjelenítésének” – magyarázta az ebek szerepét a művészettörténész. „Fontos az önkormányzat számára, hogy kapcsolatot tudjunk teremteni a határon túl élő honfitársainkkal” – mondta Fonti Krisztina alpolgármester a kiállítás megnyitóján. Kifejtette, hogy az országban elsőként a Hegyvidék indította el a határon túli kirándulások programját: ezzel a kezdeményezéssel lehetővé vált, hogy minden kerületi diák találkozhasson azokkal a csodákkal, amelyek a történelem viharai miatt már nem tartoznak hazánkhoz.
A határon túl élő magyar művészekkel is igyekeznek fenntartani a kapcsolatot, ennek jegyében szerveznek évenként alkotótábort, illetve teremtenek a hegyvidéki galériákban bemutatkozási lehetőségeket számukra. (A kiállítás 2012. október 31-ig tekinthető meg a MOM Kulturális Központban.)
