Ardai Ildikó textiltervező művésznő születése óta Sasadon lakik. A ‘70-es években indult, új textiles mozgalom résztvevője, szőnyegtervező, szövött és fonott tértextileket készít. Tervezőként a székely „festékes” szőnyegszövés és kosárfonás hagyományait keltette új életre. A ‘80-as évektől nagyméretű, térbe helyezett textilszobrokat készít, a ‘90-es évektől a fűzvesszőfonással bővült anyaghasználata és technikai repertoárja. Egész munkásságára jellemző, hogy ő az, aki a tárgyalkotó művészek között talán a legpontosabban valósítja meg azt a kapcsolatot a népművészet-magasművészet között, amit végül is a Bartók-féle ideának tartunk.
Alkotásait bemutató albumának bevezetőjében Fitz Péter így ír a művésznőről: „Egyedülálló személyiség a magyar textilművészet területén, aki a műfaj minden ágában meghatározóan és folyamatosan van jelen, több mint negyven esztendeje. Ez a jelenlét már önmagában is páratlan, és akkor még nem is említettük művészetének sokrétegűségét. Nem szokott ugyanis előfordulni, hogy egy művész a tértextil területén, a modern design térfelén és az archaikus technikán alapuló, népművészeti újjáéledés terén egyaránt a legjobbak közül való. A tradicionális kézművesség mai funkciói mások, a feladatok és célok eltűntek, s vele a népművészet, mint olyan, kihalt, vagy legalábbis hagyományos formái nem élők. Ardai számára mindig rendkívül fontos volt a formálás eredeti alkotórészeihez való visszanyúlás, ami eredetileg természeti formákhoz vezethető vissza”.
A kiállítást Szomjas György filmrendező nyitotta meg, Kupper András, Újbuda alpolgármestere mondott köszöntőt. A december óta megtekinthető tárlat ezen a héten szerdán zárja kapuit.
(KV)
