A könyv visszatekintés e nép múltjába, olyan történelmi korokra és eseményekre, amelyekről kevés írott információ maradt fent. Az elfogadáshoz és megértéshez egymás megismerésén át vezet az út - vallja a könyv szerzője. Ezt pedig nemcsak történelmi szempontból kell értelmezni és tanulmányozni, hanem kulturális és társadalmi szempontból is. Ami talán a legnagyobb eltérés a két kultúra között, hogy a cigányság számára nem létezik egységes társadalom, csak külön befogadó országok cigány társadalmai léteznek. Ha mégis általánosítani kell, akkor azt lehet kiemelni, hogy a hagyományos roma társadalomban sohasem létezett hierarchikus tagolás.
A cigányvajda fogalma is tévesen él a köztudatban, mert csak azután jelent meg a történelem színpadán, hogy az európai befogadó országok - ahol megvolt a hierarchikus rend - rákényszerítette őket arra, hogy válasszanak maguk közül valakit, aki képviseli őket. Az európaiak számára érthetetlen volt, hogy létezik olyan csoportosulás, amelyben nincsen alá-fölé rendelt viszony. A cigányság pedig formálisan választott egy szószólót, aki képviselte őket, de semmiféle hatalommal nem ruházta fel őt és senki fölött nem állhatott. A család szerepe ezzel szemben sokkal fontosabb volt a cigány társadalom számára, mint bármely befogadó országéban. Ez feltehetően a vándor életmódhoz köthető, hisz nekik nem volt olyan materiális gyökerük, amely az összetartozásukat erősítette volna, csakis egymásra számíthattak. Épp ezért a házasság intézménye két család szövetségét is jelentette. A társas élet az egyik legfontosabb lételeme a cigány társadalomnak.
A Magyar Mercurius Kiadó gondozásában megjelent kötet olvasmányos stílusban, a lehetőségekhez képest tömör megfogalmazással beszéli el a cigányok történetét, ismerteti nyelvüket, szokásaikat és hagyományos foglalkozásaikat.
