Nincs a kávéháznak olyan vendége, aki ne mosolyodna el, amikor meglátja az ajtón belépő Bodrogi Gyulát. Az örökifjú színművész minden ízében ellentmond a kint tomboló szélnek és szokatlan hidegnek. Kedvessége, mosolya magával ragadó, könnyű felöltőjében és vidám kalapjában valóban behozott magával egy darabkát a búcsúzó nyárból.
- Hogyan indul az évad, mi foglalkoztatja?
- Öt, pontosabban hat előadásban játszom, hiszen a János vitézben két szereposztásban is közreműködöm. Szerencsére ez a szezon is munkás lesz. Szeretem a színházat!
- Melyek a legkedvesebbek a jelenlegi szerepei közül?
- Talán álságosnak hangzik, de nincsenek kedvenceim. Reggel belekukkantok a napi teendőkbe, és látom, hogy ma az Orfeusz alászáll van műsoron. Én innentől már egész nap erre készülök, ez foglalkoztat. Ha azt olvasom, János vitéz, francia király, akkor pont ugyanígy vagyok vele. Mindig az a legkedvesebb, amit épp aznap játszunk.
- Ön patrónusa a Kulturális Városközpont programnak. Miért tartja fontosnak a kezdeményezést?
- Sok helyen éltem a városban és vidéken is. Mindenütt úgy érzik az emberek, van valamilyük, amitől egyedi, különleges a lakóhelyük. Így van ez Újbudán is. A Karinthyak és a hozzájuk kötődő szellemiség olyan kulturális örökség, amely jó alap egy ilyen programhoz. Vannak a Józsefvárosban, vagy éppen a XIII. kerületben is olyanok, akik méltán büszkeségei városrészüknek. Újbudán az a jó, hogy itt el is határozták, erre építeni kell. Ez a kerület meg is érdemli, mert jó hely. Van ugyan benne egy kis Gellért-hegy, egy kis Feneketlen-tó, egy kis Bartók Béla út, mégis friss és lendületes. Örömmel tapasztaltam, hogy a Kulturális Városközpontnak nagy tábora van.
- A kulturális életre is hatással vannak a politikai döntések. Mit vár a művészvilág a politikusoktól?
- A színészektől távol vannak a napi politikai csatározások, számunkra egyszerűen nem létezik politika. Képzelje csak el, mi lenne, ha a színpadon állva azt mondanám, kérem, az egyik oldaliak most menjenek ki, a másik oldaliak maradjanak, a bizonytalanok pedig menjenek fel a karzatra... Máskülönben a világon mindenütt versengenek a politikai erők, mindegyik győzni akar, ez normális. Az viszont jó lenne, ha ennek nem rendelnének alá mindent. Az MTK és a Fradi is győzni akar. De van egy válogatott csapat is...
Jó lenne, ha lennének fontos ügyek, amelyekben egyetértés van, függetlenül attól, ki találta ki. Ha elindult valami jó, értékes dolog, ne lehessen csak azért megvétózni, mert a politikai ellenfél kezdte el. Az elmúlt 20 évben többször láttuk, hogy csak azért mert az egyik azt mondta, "piros", a másik gondolkodás nélkül rávágta, "zöld"! Magam részéről vágyom egy olyan vitaműsort látni, ahol az egyik politikus azt mondja a másiknak: "igazad van, meggyőztél."
