Ennek értelmében a kirakatnak rendezettnek, gondozottnak és tisztának kell lennie, kerülni kell a kirakatban a zsúfolt árukihelyezést. A kihelyezett áruk által elfoglalt összterület nem haladhatja meg a szabad bemutató felület 50%-át. Az érintett területen a kirakatok kialakítását, berendezését csak "dekoratőr, kirakatrendező", belsőépítész vagy iparművész képesítéssel rendelkező személy végezheti. A kirakatrendező, illetve a hasonló képesítéssel rendelkező szakember nevét, végzettségét, és az azt igazoló engedély, vagy oklevél számát külön e célból kihelyezett táblán, a kirakatban jól látható helyen fel kell tüntetni. Az Újbuda Közterület-felügyelet figyelemmel kísérte a kirakatok újjászületését, illetve az elkészült portálok ellenőrzését is elvégezte. Arról azonban, hogy milyen fogadtatásra talált a rendelet az üzlettulajdonosok és a bérlők körében, függetlenül attól, hogy végrehajtották a rendeletben előírtakat -, Wihart-Kiss Tamás településőr-újságíró készített riportot. Ezt olvashatják az alábbiakban. A Bartók Béla út átalakulása, éppen nem a legjobb időre esett, derült ki az üzlettulajdonosok megkérdezéséből. A gazdasági válság ugyanis számos kereskedő vagy kisiparos létét sodorta veszélybe. A csökkenő bevétel ugyanis sok esetben népszerű és színvonalas boltok felszámolásához vezetett. Mivel a Bartók Béla út jellege már évtizedek óta kialakult, ez a még meglévők működését is veszélyezteti. A kereskedők profiljai ugyanis kiegészítik egymást, ha egyik tönkre megy a másik is veszélybe sodródik. Persze akad ellenpélda is. Így például az évtizedek óta nyitva tartó bizsubolt mellett női fodrászat működött, amely némi stabilitást adott a szomszédban lévő kereskedésnek is. A fodrászat bezárta kapuit, a női kiegészítőket árusító bolt viszont maradt. Igaz volt ugyan a szimbiotikus hatás is, de a bizsubolt - kuriózum lévén a kerületben - ma is prosperál. Legközelebb hasonló profilú helyiséget csak az Allee kereskedelmi központban találhatunk. A bizsu szaküzlet tulajdonosa elmondta, hogy nála egyértelműen pozitív volt a fogadtatása a rendeletnek, bár ő korábban is hivatásos kirakatrendezővel végeztette el a kirakata rendbetételét. Számára különösen fontos, a csalogató üvegfelület, mert üzlete egy régi bérpalota lépcsőházából érhető csak el. A kisebb felületen kívül, más nem is utal arra, hogy itt mindent megvehettünk, amit a ruha nem takar el egy női testen. Mindenképpen üdvözli a rendelet célkitűzéseit, olyan üzlettulajdonos ne is dolgozhasson a szép főúton, aki nem tudja értékelni a hely jellegét. A tulajdonosnő mindamellett hozzátette, hogy nem igazán tiszta és világos számára, hogy milyen üzletek kívánatosak a "budai Andrássy úton". Megfér-e ott valóban egy használt ruhaturkáló vagy egy masszázsszalon, az előbbi már működik, a másikról pedig még csak hallani lehet. Kicsit egyoldalú ugyanakkor, hogy csak galériák vagy kulturális kávézók kívánatosak, mindkettő kicsit furcsa a terület jellege miatt. Kávézók nagyobb számban inkább a Ráday utcába valók, ahova az ember tényleg ücsörögni téved be, hiszen az egy kisebb és nyugalmasabb utca, valóban a Belváros szívében. A galériákkal sem más a helyzet, azok szintén kisebb utcákba valók, igaz, a másik követelménynek a Bartók Béla út megfelel. Az exkluzív jelleg, a történelmi atmoszféra, a kuriózumok egyformán megtalálhatóak itt. A galériatulajdonosok, viszont tényleg nehezen boldogulnak mostanában, még ott is ahol földrajzilag összetömörültek. Ha egy budai Andrássy útra gondolunk, akkor még "nem vagyunk ott" - folytatta a bizsus szakember, hiszen az Andrássy úton profilját tekintve minden kapható, ami tényleg exkluzív, ünnepi vagy legalábbis eltér a mindennapostól. A kirakat egyébként gyönyörű válogatást tartalmaz mindabból, ami a boltban kapható, olyasmit, amit az üzletben, bent nem is vennénk észre. Kis bolt, nagy árukínálat, ez egy ideális eset. És hozzátehetjük, hogy tényleg nagyon szépen felújított utcafronti kirakat. A gazdasági válság persze a Bartók Béla út elején is érezteti hatását, a híres bútorbolt is ott található, amely az elmúlt évtizedben a felére apadt, amelynek egyik részéből divatáru kereskedés lett, tényleg divatos, alkalmi női ruházattal. Az eladók nem nyilatkoznak, számukra egyértelmű, ha a gazdasági válság a megélhetésüket veszélyezteti, nem dicsérhetnek egy olyan rendeletet, amely kívánalmaival ugyan pozitív, örvendetes, de hatását tekintve nem sokat hoz a konyhára. Természetesen ez a jelenlegi helyzetre igaz, hogy mi lesz később azonban, azt meg kell élni. A portálok mindazonáltal szépek, különösen a női divat üzleté, tényleg könnyen megállíthatják a hölgyközönséget. A budai főúton nemzetközi kereskedőláncok boltjai is találhatóak, mint az egyik esetben kiderült a beszélgetésből. A cégnek bécsi üzlete is van, hasonló árukínálattal, és persze a név egyformán kötelez, úgy Budapesten, mint Európa más fő- vagy nagyvárosaiban. Az eladónő mégis azt is hozzátette, Bécs említése kapcsán, hamarosan a bolt belső kiképzését is felújítják, mert náluk egyformán, fontos "a külcsín és a belbecs"! A vélemények felemásak, mint a fentiekből kiderült, a koncepcióval mégis általában mintha, inkább egyetértenének az árusok. Kereskedői szemmel nézve általában furcsának hat azonban, hogy fel kell tüntetni a kirakatrendező vagy dekoratőr nevét táblával a kirakatban. Ez egyfajta betekintést enged, abba a világba, ami az üzlettulajdonosok magánszférája, hiszen a vevőre csak az tartozzon, amiért fizet. Végül egy patikában kérdezősködtem, az asszisztensek nem repestek az örömtől, mikor faggatni próbáltam őket. Ahogy szétnéztem, nem is volt különösebben mit kitenni, legalábbis régi tégelyeket, egy-egy patinás szobrot nem. A kirakatból csak plakátok néztek ki a járókelőkre. Rajtuk néhány fontos információ. A gyógyszertár eladótere mögött, a munka ugyanakkor folyamatos volt, saját készítményeket is előállítanak időről-időre. Wihart-Kiss Tamás /Publikálva: 2010.11.15./