Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 23. hétfő, Viktória

Újbuda lakói hozzák meg a végső döntést a Gombáról

Átépítését követően a Gomba évtizedekre meghatározhatja a Móricz Zsigmond körtér arculatát és remélhetőleg a most kialakuló kulturális városközpont fontos szimbóluma lesz.

Az egyelőre még romos épület majdani új formáját és funkcióját úgy kell kiválasztani, hogy az kedvére legyen a környéken élőknek, valamint az átutazóknak is. Az építészek és várostervezési szakemberek már kiválasztották a számukra elfogadható megoldást, most a kerületieken a sor, hogy véleményt mondjanak. A végső döntés előtt az Újbudán élők véleményét is szeretné megismerni az Önkormányzat. A cél: a Gomba valóban olyan legyen, hogy ne csak szakmai szempontból feleljen meg a követelményeknek, hanem a környékbeliek is befogadják, megkedveljék.

A szakmai fórumok mellett lakossági találkozókat szerveznek a témáról, és emellett közzé teszik a terveket, alegfrissebb híreket az Újbuda újságban, az ujbuda.hu-n, amelynek Fórum rovatában bárki kérdezheti a tervezőket, illetve megírhatja véleményét.

A Móricz Zsigmond körtéri Gomba épületére az Önkormányzat által lebonyolított nyilvános építészeti tervpályázaton 65 tervet tanulmányozott a bírálóbizottság. Az eredmény két első díj és három második díj lett, ezeken kívül pedig tíz pályaművet megvásárolt Újbuda Önkormányzata, amely egyúttal az öt díjazottat (Mérték Építészeti Stúdió, Hetedik Műterem Kft., Gyüre Építésziroda Kft., Vesztergom Ádám és Bujdosó Attila, valamint Intramuros Építész Kft.) felkérte, hogy elvi építési engedélyezési tervet készítsen.

Az épület műemléki védettségére tekintettel az építési engedélyezési eljárást a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) végzi, ezért az öt elvi engedélyezési tervet az Önkormányzat benyújtotta a KÖH mellett működő Műemléki Tanácsadó Testülethez (Műemléki Tervtanács).

A január 21-én megtartott ülésen a tervezői ismertetést követően a Műemléki Tervtanács azokat megtárgyalta és éleményezte. Álláspontja szerint Vesztergom Ádám és Bujdosó Attila, valamint az Intramuros Építész Kft. terve nem ogadható el. A Mérték Építészeti Stúdió, a Hetedik Műterem Kft. és a Gyüre Építésziroda Kft. Ter tervét kisebb-nagyobb korrekciót követően továbbtervezésre alkalmasnak tartotta.

A következő feladat az lesz, hogy az építészeti és gazdaságossági szempontokat, valamint a Műemléki Tervtanács elveit figyelembe véve az Önkormányzat megfontolt döntést hozzon a továbbtervezés és a hasznosítás irányáról, illetve módjáról. Újbuda Önkormányzata könyvben is megjelentette a Gomba-ötletpályázatra érkezett terveket.

A kötethez Schreffel János, Újbuda főépítésze írt bevezetőt: 'A bírálóbizottságban napokon keresztül néztük a beadott tervrajzokat, elemeztük az építészeti gondolatokat, vizsgáltuk a megvalósítás minőségét, próbáltuk elképzelni, szellemiségében illeszkedik-e a képzelt épület a Móricz Zsigmond körtérre, méltó utódja lesz-e műemlék elődjének. Nagyon sok jó koncepció, ötlet, felvillanás volt a pályázatok között, legtöbbjüket érdemes továbbgondolni. A tervrajzokat nézve számunkra gyorsan kiderült, hogy az épület eredeti jellegének megőrzése csak akkor képzelhető el, ha nem módosul jelentősen. A föld alatt bátran lehet terjeszkedni, a földszinten, a körtéren is bővíthető a tér, ha az épület maga nem feltétlenül, de a jelenlegi karakter megtartása nem lehetséges, ha valaki emeletet vagy emeleteket tervez a Gombára. Márpedig mi azt szeretnénk, ha az épületet a rekonstrukció után azok is felismernék, akik évek, évtizedek óta kerülgetik, megmegpihennek egy pillanatra az árnyékában, de azok is értenék régi formáját, akik csak az újjáépítést követően pillantják meg először!

Valóban nem egyszerű feladat. Mégis többen voltak, akik ösztönösen a helyes irányba indultak el, és olyan - alkalmanként meghökkentő - megközelítéssel tervezték át, egészítették ki a Gombát, amely érintetlenül hagyta az épület szellemiségét, ugyanakkor új funkcióval is felruházta. A munka egyelőre nem fejeződött be, az ötletpályázattal a tervezés folyamata nem zárult le, így nem is kellett végleges eredményt hirdetnünk. Azt azonban elmondhatjuk, hogy a hazai építész szakma javát, idősebbeket és fiatalokat egyaránt megihlette az épület. Ráéreztek arra, hogy egy kulthely mit jelent Újbuda, sőt, Budapest életében, melyek azok az értékek, melyek azok a vonásai, amelyek megőrzésre méltóak. Emellett azt a lehetőséget is, hogy a jövőben milyen igényeket kell kiszolgálnia az új Gombának. Újdonság és hagyomány összeegyeztetése minden alkotóműfajban és minden időben kihívás. Biztos vagyok abban, hogy a Gomba pályázata sikeres példát mutat majd ebben a fővárosnak, megőrizve, mi több, tovább fejlesztve-építve Buda egyik legfontosabb terét.'