A Molnár-C. Pál Műterem Múzeum legfrissebb kiállításának megnyitóján a napfényes Itália hangulatával telt meg a kiállítótérré alakított patinás gellérthegyi lakás. A festő unokája, Csillag Péter igazgató különleges meglepetésként a római iskola néven híressé vált képzőművészeti társaság alkotásait gyűjtötte egy csokorba. A művészkör számára a Rómában tapasztalt olasz életöröm és festői stílus olyan inspirációt adott, amely egész későbbi munkásságát meghatározta. Erről mesél a kiállított 50 alkotó anyaga.
Óriási ajándék ez nagyapámnak, hiszen római művészbarátait láthatja vendégül saját műtermében, egykori lakásában – kezdte az iskola történetét felelevenítő beszédét Csillag Péter, akinek meghívására még az olasz-magyar nagykövetasszony is ellátogatott a megnyitóra. 1928-ban a magyar állam fiatal művészek számára indított ösztöndíjat a római Magyar Akadémián, amelynek köszönhetően 15 év alatt 129 művész fordult meg az olasz fővárosban.
A festői stílus elindítója és fő pártfogója Gerevich Tibor volt, aki - a Rómában alapított Collegium Hungaricum első igazgatójaként - biztos kézzel válogatta ki a kor legtehetségesebb magyar festőit az ösztöndíjra. Gerevich, Klebelsberg Kunó kultuszminiszter „jobbkezeként”, Európa színpadán is megállta a helyét kiválasztottaival, hiszen a Velencei Biennálékon a Magyar Akadémia kiállításai rendszerint óriási sikert arattak. A Rómába kijutott művészeknek pedig soha vissza nem térő lehetőségük nyílt az alkotásra: az 1929-es gazdasági világválság közepén a festők és szobrászok minden költségét, még a modellt is a kollégium fizette. - A legnagyobb ajándék azonban az volt, hogy bejárták Itáliát, és a művészet bölcsőjében, Rómában alkothattak. Ez volt életük legboldogabb korszaka, ezt sugározzák a képek is - áradozott a kivételes tárlatról az igazgató.
A kiállítás valóban rengeteg alkotót vonultat fel, akiknek műveit ritkán látni egymás mellett. A római iskolába ugyanis olyan jelentős művészek tartoztak, mint Patkó Kálmán vagy Aba-Novák Vilmos, akik nemcsak az olaszoknál divatos tempera technikát sajátították el, de az itáliai reneszánszt és a modern művészetet megismerve új stílust teremtettek. A műterem múzeumban egyebek mellett Gáborjáni Szabó Kálmán, Döbröczöni Kálmán, Iván Szilárd, Szabados Jenő, Pekáry István, Mattioni Eszter és Matzon Frigyes gyönyörű munkái sorakoznak fel.
Az olasz neoklasszicizmus (novecento) művészetének magyar változataként számon tartott római iskola tagjai - mivel fontosnak tartották egyéni látásmódjukat, individualista szemléletüket -, sikereik ellenére tiltakoztak nevük és ezzel a beskatulyázás ellen. Mégis összetartó közösséget alkottak. A római időszak pedig nemcsak a művészetben jelentett sikereket, hanem az emberi kapcsolatokban is. - A magyar festők olasztanáruknak, Alessandro Alessandrini-nek sosem tudtak fizetni az órákért, ezért cserébe azt kérte tőlük, illusztrálják könyvtárának köteteit. Ma is több ezer egyedi kötésű kötet áll egy római könyvtárban, amelyek címlapjait magyar festők művei díszítik – tette hozzá Csillag Péter.
T.D. - ÚjbudaTV (2014. 03. 05.)
|
|
|
|
|
|
