A Godot Galéria sok szeretettel meghívja Önt
Wächter Dénes
kiállítására, ahol a művész utolsó három évben festett munkáit mutatjuk be.
Megnyitó: 2016. február 3-án 19 órakor
Megnyitja: Dr. Tálos Endre nyelvtudós
Megtekinthető: február 27-ig, keddtől péntekig 9 és 14, szombaton 10 és 13 óra között.
Bárdi Sára művészettörténet hallgató:
„Wächter Dénes (1966, Budapest) a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett (1990) festőművész, mestere Gerzson Pál. A Cézanne-i irányvonallal szemben a látványt nem megtagadva, hanem abból kiindulva alkot. A létrejövő műalkotásokat ugyanolyan részeként tekinti a mai világunknak, akár egy széket és úgy is használja azokat. Gyerekkorának magas és populáris művészeti emlékeiből táplálkozva festményein különböző korok vizuális töredékeit ütközteti és fűzi össze. Szellemi és fizikai rétegzettség mutatkozik meg alkotásainak minden egyes momentumában. A befogadáshoz egyfajta asszociációs játék megértésére vagyunk kényszerítve. A játék kiemelendő, mind azok mellett, hogy képei pszichológiai önarcképekként is megállnák a helyüket. Épp olyan fontos, ha nem fontosabb a humor és az irónia is, amit képviselnek.
Korán rátalált a ma is használt egyéni hangjára, sajátos eklektikus stílusára, ahol egyszerre jelenik meg a klasszikus művészet a pop art-al, az új realisták decollage technikája, az op-art illuzionizmusa és a pattern painting is egyben.
Nem hisz a művészettörténetben, mint külön kezelendő történetiség és talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy képein a szépen, technikásan megfestett alap rétegeknek látszó műveket nem tisztelve megmásítsa.
A 2013-as Széttáncolt cipellők című festményén barokkos puttó idillt tör meg egy nonfiguratívnak tűnő „hálóval”, majd a múltból megelevenített reklámokkal, képeslapokkal egyértelműsíti számunkra a címet.
Rajzos motívum világán, és a „hálókon” (gyakran klasszikus művészeti médiumokból kölcsönözi: mozaik, ólom üvegablak, arab padló motívumok stb.) kívül szembetűnő még a pin up girl-ök gyakori használata, mint gyermekkorának szex szimbólumai, az áruba bocsájtott nők.
Munkái által lehetőséget kapunk arra, hogy elmerüljünk a színekben és figurákban, mint egy széteső, néha giccsbe hajló káoszban, de ahogy megállunk és összeáll ellőttünk a kép vizuálisan, rá kell jönnünk, hogy a gondolat rétegződik a tárgykultúrával, és a tört látvány egyben sajátos létértelmezés is.”
