Köteles Erzsébet a II. világháborút követő időszak világhírű magyar női tornászcsapatának tagja volt. Három olimpián - London, Helsinki és Melbourne - vett részt. Melbourne hozta meg számára az aranyat - a kéziszer-csapattal olimpiai bajnokságot nyert. A háború után a TF hallgatója lett, testnevelő tanári diplomát szerzett.
Tanári pályáját a Teleki Blanka Gimnáziumban kezdte. Kerületünkben 1956-tól tanított, 1975-ig a Bocskai úti, majd a Bikszádi út 63. szám alatti iskolában. Több tanítványából híres sportoló lett. Tanította mások mellett Taróczy Balázst, az Apjok lányokat, Becsina Ágnest és a gyorskorcsolyában olimpiai bajnokságot nyert Hunyadi Emesét. Több későbbi műkorcsolyázóval, futballistával ő szerettette meg a sportot. Mindig szem előtt tartotta azt az elvet, hogy a sport öröm legyen, sérülések nélkül.
A tanítás mellett sem szakított a sporttal, pontozóbíróként dolgozott férjével, a szintén tornász Reviczky Jánossal. Az idősebb korosztály talán még emlékszik az 1970-72-ben, a Bartók Színpadon (Budai Parkszínpad) megrendezett dísztorna bemutatókra, melyeken százak vettek részt. A bemutatóknak később a BEAC pálya adott otthont - akkora sikerük volt, hogy kinőtték az eredeti helyszínt. Munkájának köszönhető, hogy a művészi torna és a kötelező úszásoktatás helyet kapott az iskolai tantervekben. Napjainkban is fáradhatatlan, előadásokat tart a sport fontosságáról, szeretetéről, a mozgás harmóniájáról. Túl a nyolcvanon, most ismerkedik a számítógéppel.
Élete mottója lehet az alábbi jó tanács, melyet igazán szeretettel ajánl mindenkinek kortól függetlenül: 'A fejtetőtől a talpunkig minden nagyobb izmot mozgassunk meg néhányszor, megfeszítés után ernyesszük el. Kezdjük néhány fejbillentéssel, majd következzen a fejfordítás jobbra-balra, vállkörzés, karnyújtás-fordítás az ellenkező irányba, a forgók (csukló, térd, boka) megmozgatása, fenékizom, hasizom megfeszítése, elernyesztése. Ez a kis reggeli átmozgató torna beolajozza a forgókat, megmozgatja az izmokat, élénkíti a keringést.'
Eredményei:
Sokszoros magyar bajnok.
1940-től tagja a válogatott keretnek.
Az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes csapat tagja.
Az 1951-es berlini főiskolai világbajnokságon második helyezett csapat tagja, lóugrásban és talajon harmadik, egyéni összetettben negyedik.
Az 1952-es helsinki olimpián ezüstérmes csapat tagja, a kéziszer-csapattal harmadik, talajon negyedik.
1954-ben, Rómában a világbajnok kéziszer-csapat tagja, összetett csapatversenyben második.
1956-ban, Melbourne-ben a kéziszer-csapat olimpiai bajnoka, az összetett csapatversenyben második.
2009-ben 'Nők Sportjáért' életmű díjat kapott.
