Kultúra

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 30. hétfő, Dávid

Az elveszett világ muzsikája.

Kultúra   |   2009, március 19 - 11:40
Nyomtatóbarát változatSend by email
A széles közönségrétegek érdeklődésére számot tartó előadásra invitál a Budapesti Tavaszi Fesztivál március 24-én. Ezt a szcenírozott, klezmer világába kalauzoló koncertet nemcsak a kántori zene kedvelői, hanem a magyarországi zsidók története iránt érdeklődök is élvezni fogják.

Zavart idegen érkezik közénk. Shmuel Weibster. Ifjúsága városát keresi, a régi zsinagógát, gyermekkori emlékeit. De csak romokat talál. "Édesapám, e város Rabbija volt, és én halála óta mindig ugyanazt álmodtam. Álmaimban mindig visszajöttem a zsinagógához és mindig kerestem valamit. Nem tudom, mit kerestem, csak kerestem és kerestem..." De vajon találhat-e még valamit? Van az emlékezetnek egy titkos rekesze, melyből, mint egy felnyitásra váró öreg ládából, előkerülnek a rég elfeledett dolgok. Úgy, mintha soha nem felejtettük volna el. Néha egy illat, egy íz is képes a múltat a maga teljességében visszaidézni. Vagy egy dallam, vagy csak egy hegedű-hang. Mi mindent él újra az Shmuel, amikor például meghallja a "Mazal Tov" dallamát! "Milyen vidámság járta át a városunkat, amikor egy pár úgy döntött, hogy összeházasodik. Gyerekként semmit sem vártunk annyira, mint egy esküvőt. Olyankor a hétköznapok egyhangúsága megtört, a táncok mindenkit izgalommal töltöttek el és mindig oda álltunk, ahol látni lehetett, hogyan töri össze a vőlegény a poharat. Minden vőlegény, a kezdetektől egészen a mai napig ugyanazt a mozdulatot teszi: elegánsan felhúzza a nadrágot a lábán, mielőtt összetöri a poharat... Soha nem értettem meg, hogy miért kell a vőlegénynek felhúzni a nadrágot a lábán, mielőtt összetöri a poharat. Amikor megkérdeztem Jankel bácsit, hogy miért csinálják ezt, nyomatékosan rám nézett és azt mondta: „Nyilván azért teszi így a vőlegény, mert az anyja mindig figyelmeztette, hogy húzza fel a nadrágját, mielőtt sárba lépne…" "A zsidó dallamvilág alapvetően két műfajáról közismert: a liturgikus kántori ének és a világi természetű hangszeres klezmerzene, amihez jiddis nyelvű dalvilág kapcsolódik. Kb.150-200 évvel ezelőtt jelentek meg a nem istentiszteleti célból játszó zsidó szórakoztató muzsikusok, sokáig vándormuzsikusok: a klezmerek. A klezmer világa elsősorban Közép- és Kelet-Európában bontakozott ki. A műfaj szélesedése először a szintén vándormuzsikus cigányságra hatott, olykor közösen is muzsikáltak; a mai zenekarok azonban gyakran nemzetközi felállásúak és nem zsidó művészek is sikeres előadói e zenei világnak. Az elveszett világ muzsikája c. előadás egy izgalmas szimbiózis, hiszen a színpadon klezmer zenekar és nemzetközileg elismert kántorok lépnek fel egyszerre. És ami még érdekesebbé teszi ezt az estét az az, hogy egyrészt kántorok jiddis dalokat énekelnek, vegyítve liturgikus kántori énekléssel, másrészt a közönség színes elbeszéléssel, filmvetítéssel bepillantást nyer a feledésbe merült hagyományokra és szokásokba." (Jávori Ferenc) Március 24. Művészetek, 19.30